Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-20 / 31. szám

ft A tanfolyam végeztével a hallgatók megkoszorúzták a* Szlavlrion a szov Meghaltatok9 hogy mi a szabad hazában új embereket nevelhessünk A Dolgozók Főiskolája tanfolyamá­nak befejezésekor a résztvevő tanítók megkoszorúzták a pozsonyi szovjet ka­tonák emlékművét. Az emlékmű meg­koszorúzásakor Szakács Mihály a tan­folyam legjobb tanulója a következő szavakkal emlékezett meg a hősihalált Ságból szilárd jellemű, a Szovjetuniót szerető, a munkásosztályhoz' és a szo­cialista hazájához hű polgárokat ne­veljünk. , A csehszlovákiai magyar tanítók év- ről-évre elzarándokolnak a szovjet hő­sök temetőjébe, hogy lerójják háláju­jet hősök emlékművét halt szovjet katonákról: „Tanulni, és ál­landóan tanulmányozni fogjuk a hős szovjet nép életét, újabb és újabb ta­pasztalatokat fogunk meríteni az ő sikereiből, hogy a reánk bízott ifjú­Hervai Mária kát, szeretetiinket amiért szabad ha­zánkban új, boldog ifjúságot nevelhet­nek. A mi tanítóink, „nemzetünk nap­számosai’1 szívós tanulással, munká­val töltik egész életüket, hogy a föl­nevelkedő új nemzedék hazánkat egy­re boldogabbá és gazdagabbá tegye, lizek a fiatal tanítók a munkásosztály hű fiai. nem kímélik erejüket, hogy egyre jobban elvégezzék azokat a fel­adatokat, amelyet Pártunk bízott rá­juk. * A tanfolyamon sokan minden ere­jüket latba vetve kiváló eredménye­ket értek el. llervai Mária Keszölcés- rőt a tanjotyamot kitűnő eredménnyel végezte. A múlt évben 38 gyereket ta­nított osztatlan iskolában. Tanulói lel­kesen tanulnak, senki sem bukott meg, de még egy négyese sem volt senki­nek. A pionír-mozgalomban is lelke­sen dolgozott Hervai Mária. Mindent elkövetett, hogy a mozgalom tagjai sok irányban képzett, jejlelt emberek­ké váljanak. Segített ebben a munka9 fában a helyi CslSz-csoport is. amely védnökséget vállalt a pionírok mun­kája fölött. Nemcsak Hervai elvtársnő dolgozik ilyen önfeláldozóan. Izrael Imre még a múlt évben is az égjük pozsonyi építkezésen állandóan Tbö százalé­kon felüt volt ép emellett még tanult is. Egyszer sem hiányzott este az is­kolából és most a tanfolyamot is ki­tűnő eredménnyel végezte el, Az a ter­ve, hogy a következő évben falura megy tanítani. — Egyelőre még izgu­lok — mondja — mert eddig csak vá­rosban éltem s építkezéseken dolgoz­tam. Nem ismerem még a falu életét, de remélem, hogy jó egyetértés lesz köztem és a falu dolgozó parasztjai között. Segíteni jogom a falu népét s minden erőmmel egyengetni fogom boldogulásának útját. — Ezt tettem én már eddig is! ■— kapcsolódik bele a beszédbe Kurcsa András Nagycélénybőt, ahol a har­madik típusú EFSz munkájának meg­javításánál jelentősen kivette a ré­szét. Pionír-mozgalmat szervezeti és mint a helyi Csemadok titkára szoros együttműködést teremtett a CsISz és a Csemadok között, f , — Tovább fogok tanulni, beiratko­zom a távegyetemre! — mondja vi­dáman a bizakodó tekintetű Kelemén Margit, aki a múlt évben Várgedén tanított. így terveznek és bizakodva néznek a jövőbe új tanítóink, a szovjet kato­nák sírjai fölött. Előttünk már sza­bad az út, mert szabaddá tették, azok, akik itt nyugszanak és akiknek sírjára tanítóink, fiataljaink és egész dolgozó népünk nápról-napra elhozza a kegye­let és a hála piros virágait. Az if júság 1952-53. évi politikai iskolázásának alapos előkészítéséért •JAX MtLLER, a CsISz S/.KB agitprop, oszt. vezetője. Izrael Imre A fülein Kovosmalt ifjúmunkásai ,4z óra mutatója a kettes­re csúszott s megszólalt a sziréna. Jelezte, hogy végét­ért a második műszak. A man kahelyéket új emberek fog­lalták el. Ilyenkor olyan a gyárudvar, mint a kirajzott méhkas. A Munkások jönnek- mennek, egyik a munkába igyekszik, másik pedig a be csiiletes munkája után nyu­godt, békés családi otthoná­ba.' hogy kipihenje magát s holnap frissebb erővel s na­gyobb lendülettel kezdhessen munkájához. ■ Mikor a váltás történt, ép­pen az égetőben voltunk. A kemence vörös szájánál izzó vasrács állt megrakva edé­nyekkel. S már jönnek a fé­lig meztelenre vetkőzött iz­mos, vídámarcú ifjak, akik kiváló szakértelemmel csúsz­tatták a fehér edényekkel megrakott vörös vasrácsot a kemence belsejébe. Az tizem CstS’-titkárával való beszélgetésből megtud­tam azt, hogy ez a legjobb brigád ebben a szakosztály­ban. Öten vannak, normáju­kat átlag 182 százalékra tel­jesítik. A vezetőjük Dombi Rudolf, aki nemcsak brigád- vezető, hanem főégelő is. Ezt igaz, már tőle tudtam meg, de mást is megtudtam még tőle, amire nem gondoltam. Dombi Rudolj 22 éves nyílttekintetű cigányfiú, aki 1951-től dolgozik a zománc- gyárban. — Mikor jelentkeztem, hogy dolgozni akarok én is a zománcgyárban, nem akar­tak felvenni, hogy úgy sem bírom ki a munkát és meg­szököm, mert ismerik ők, hogy milyenek a cigányok. En erre csak ennyit válaszol­tam, hogy majd meglátjuk. Igaz, először nehéz volt meg­szokni ebben a jorróságban a munkát, de én minden ne­hézséget áthidaltam és ma már egyik legjobb munkása. vagyok az üzemnek. 212 szá­zalékra teljesítem a normát. A munkám mellet} tanútok, olvasok s így fejlesztem ma­gam politikailag. Ma már mindenki más szemmel néz rám, mint ezelőtt egy évvel, mert cigány létemre, akit a múltban semmibe se nézlek, elértem azt, hogy a jó mun­kám után tagjelölt lettem s erre nagyon büszke vagyok. Itt megjegyzem azt, hogy a munkámban és a politikai fejlődésemben sokat segítet­tek az öreg munkások, mint például Panyi Lajos elvtárs, aki régi kommunista és jelen­leg az üzemi pártszervezet vezetőségének egyik tagja. De nemcsak Dombi elvtárs dolgozik ilyen szépen, van a zománcgyárban még több fiú és lány is, akik szintén kiváló eredményeket érnek el a munkájukban., Lassan beszélgetve oda­érünk Katona Irén elvtársim munkahelyéhez, aki a díszítő- osztályban dolgozik. Ö már régi munkása az üzemnek. 1943-tól a zománcgyárban dolgozik. Katona Irén elv­társnő elbeszélte, hogy mi­lyen más az élet, mint a ré­gi Horthy-jasiszta rendszer­ben volt. | Az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásának előkészületeiben egyes csoportokban, járásokban és kerü­leteken hiányosságok mutatkoznak, amelyeket gyorsan -és következete­sen el kell távolítani. A CsISz-funk- cionáriusok nagyrésze mind jobban megérti a politikai-nevelő és esz­mei munka elsődlegességét a Cseh- sélóVákiai Ifjúsági Szövetségben. Mindamellett még mindig nem szá­moltuk föl a mozgalom szervezeti megszilárdításának elsődlegességé­ről való nézetet, amelyet az osztály­ellenség csempészett be a CsISz-be. így például a HUKO üzemi csoport­jában olyan nézetek merültek fel, hogy a politikai iskolázást nem le­het megtartani a munkacsoportok megalakulásáig. Az osztályellenség munkájának maradványai a politi­kái iskolázáshoz való felületesség­ben, bizalmatlanságban és kö. zömbösségben mutatkozik meg, amiből kifolyólag egyes járá­sokban az alap-politikai köröket csak ott igyekszenek megalakítani, ahol már a múlt évben dolgoztak. Az ilyen irányzatok káros hatásúak. Az elmúlt oktatási évben a körök az iskolákban dolgoztak a legjob­ban S az üzemekben és falukon a legrosszabban. Ma az a feladatunk, hogy következetesen előkészítsük az ifjúság politikai iskolázását, mindenekelőtt az üzemekben és a falusi csoportokban. A csoportok- ban és a CsISz-szerveiben harcolni kell minden téves nézet és irányzat ellen, amelyek ártalmasak az ifjú­ság politikai iskolázásának élőké- születeire. A júliusi taggyűléseket, amelye­ken megvitatták és kiértékelték a múlt évi politikai nevelő munkát és előkészületet tettek az új oktatási évre, csoportjaink 40%-a tartotta meg. A taggyűlések föhiányosságai I (főleg a zsolnai kerületben) abban i mutatkoztak meg. hogy sok más feladatot megvitattak és az oktatá­si évet, mint másodrendű feladatot vették. E csoportokban, habár tet­ték is bizonyos káder- é® szervezési előkészülteket, a politikai nevelő- désre, még nem nyerték meg a tagságot. A csopötfokban még egy­szer sem folyt le a marxista-leni­nista tanítás jelentőségéről a meg­győzési kampány, amelynek rend­szeres propagálására kévés figyel­met szentelnek. A politikai iskolá­zás az alápesoportokban méfy vég- óé, ezért az iskolázás elökészítésé- hek súlypontját is át kell helyezni az alapcsoportokra. A CsISz-funk- ciónáriusainak harcolnia kell min­den tagért, harcolnia azért, hogy megnyerjen mindén ifjút a politikai iskolázásra. A CSISz SzKB és kerületi vezető­ségek melletti előadócsoport a leg­fontosabb csoportokban előadást fog tártani a Kogiszömol és CsISz eszmei munkájáról. Szükséges, hogy az alapsZervezetek vézétösége rend­szeresen, személyes é3 szemléltető agitációs munkát fejtsen ki a CsISz-tagok között. A CsISz KB VII. kiszélesített ülése határozatai­nak megvitatásán kívül az augusz­tusi taggyűlés fő programmja az ifjúság politikai iskolázásának elő­készítése lesz. A kerületi és járási ! — Munkám után megka­pom a tisztességes fizetést, naponta csak nyolc árát dol­gozom, a normámat 220 szá­zalékra teljesítem. Sztahano­vista iskolát tartok, ahol a munkamódszereimet átadom a többi munkatársaimnak,, hogy ők is jobb eredménye­ket tudjanak elérni. Azok a munkásnők, akiknek sztahcA novista-iskolát tartottam, ma már szép eredményeket érnek el a munkájukban. így töb­bet tudnak keresni ők is és az üzemünk terpét is túltel­jesítjük azzal, hogy normán­kat száz százalékon jelül tel­jesítjük. Amerre csak-néz az em­ber, mindenütt lelkesen dol­gozó öreg és fiatal munká­sokat látni, akik már tudják, hogy maguknak dolgoznak. A csomagolóosztály kiváló munkásnői, Roós Katalin és Smith Etel, Minden asztal­nál három személy dolgozik, de ők csak ketten vannak. Kíváncsi voltam, hogy ők miért csak ketten dolgoznak az asztalnál és ezt meg is kérdeztem tőlük. — Azért, mert mi , vállal­tuk, hogy ketten is elvégez­zük azt, amit három és így egy munkaerőt megtakarí­tunk. Példánkat már többen is követték, eddig négy cso­port jelentette be, hogy ők is vállalják, hogy kelten el­végzik, amit eddig hárman. Ez a két elvtársnő kiválói munkájáért kéthetes üdülés­re megy. \ Igen, népi demokráciánk nemcsak munkát és jó meg­élhetést biztosít a munkások­nak, hanem munkájuk után pihenést, üdülést hazánk leg­szebb helyein, amiről a múlt­ban csak álmodoztunk. Török Elemér. vezetőségek összpontosítsák munká­jukat főleg azokra a csoportokra, amelyekben nem tartották meg a júliusi taggyűléseket és amelyek­ben (ha megtartották is a gyűlést), az előkészületeket felületesen tet­ték meg. Szükséges, hogy az ülé­seken a kerületi és a járási vezető­ség politikai funkcionáriusai tart­sanak beszámolót. Az eperjesi és kassai kerület járási titkárai a szemlnáriumokc* nagyon keveset tudtak mondani a múlt oktatási év tapasztalatairól. A kerületi és járá­si vezetőségek és a csoportok a po­litikai iskolázás előkészítésében nem használják fel kellőképpen a műltévi tapasztalatokat. Ez azért van, hogy felületesen és hirtelen fejezték be a múlt oktatási évet, hogy a járási vezetőségek mind­máig nem értékelték ki és nem tet­tek intézkedéseket az új oktatási év előkészületeire. A járási vezető­ségek feltétlenül értékeljék ki min­denekelőtt a propagandisták mun­káját. A politikai iskolázásban el­ért sikereinket nagy részben a pro­pagandistáknak köszönhetjük. A legjobban bevált propagandistákat a Jilemnicky-jelvénnyel tüntetik ki. Szükséges, hogy a jól bevált pro­pagandistáknak a járási vezetősé­gek elnökségei levelet küldjenek az elmúlt Oktatási évben végzett mun­kájuk elismerése jeléül. A járási vezetőségek és alap­szervezetek vezetőségeinek hiányos­ságai — főlég a nyitrai és eperjesi kerületben — a politikai iskolázás előkészületeit háttérbe szorították, az aratási és cséplési munkálatok mögé. Sokkal nagyobb eredménye­ket érhettek volna el e feladatok teljesítésében, ha a feladatokat együttesen oldják meg. Az ifjúság politikai iskolázása siketének erőforrása a Kommunista Párt támogatásában van. Az ifjú­ság politikai iskoláztatásáról ho­zott határozat a pártszervezetek gondoskodása által válik valóra. A határozatok megvitatása alkalmá­val a CsISz-szerveiben gyakran résztvesznek a párt dolgozói is. Az SzKP kassal 1 illeti vezetősége a párt kerületi iskolájában készíti elő a CsISz járási vezetősége ön- kéntes dolgozóit az új oktatási év­re. Az ifjúsági propagandista isko­lázásra több járásban a marxizmus- leninizmus elméleti * tanácsadóiban folyik le. A komáromi Skoda-üzem pártszervezete megbízta 13 tagját a CsISz alappolitikai köreinek veze­tésével,' akik mint propagandisták fognak dolgozni. A HUKO üzemi pártszervezete rendszeresen foglal­kozik az ifjúság politikai iskolázá­sának előkészületeivel. Helytelenül járnak el azok az alapszervezetek és járási vezetőségek, amelyek nem támaszkodnak a párt segítségére az iskolázás előkészítésében. Egyes csoportok még máig sem tettek ja­vaslatokat a legjobb CsISz-tagok­ról. hogy résztvehessenek a pártis­kolázáson. Előfordulnak- olyan ese­tek is, hogy egyes csoportokban azt a nézetet vallják, mintha az ifjúsági politikai iskolázásának elő­készítése nagyobbrér t a Párt fel­adata volna. Ez fölötte téves nézet. Az egység sikeréért Forró napsütésben folyik a mun­ka Pereszlény község helyi nemze­ti bizottságának szérűjén. A munká­latokból az ifjúság is alaposan ki. vette részét és már az első napon kiváló eredményeket értek el. Tíz munkaóra alatt 14 CsISz-tag 120 méterenázsa árpát csépelt ki. Mun­kájukkal hozzájárulták ahhoz, hogy az Ipolysági járás augusztus 15-ig teljesíthesse beszolgáltatás! köte­lezettségét. Az elért eredményt a jól megszervezett munkának köszön, hetik. Kútnik Jaroszláv, a helyi CsISz elnöke meggyőző munkával szervezte a cséplő-brigádot, amely­be a csoport legjobb tagjai jelent­keztek. Példás munkájuk magukkal ragadta az öregebeb elvtársakat is, akik a másik cséplőgépet kezelték. Augusztus 13-án az ifjúság újból megmutatta munkakészségét. Ki­csépelték 82 mázsa búzát és 4 má­zsa mzsot. Itt értékelnünk kell azt az odaadó törekvést, amelyet ifjú­ságunk mutatott a munka elvégző, se érdekében. Nemrég alakult meg Pereszlény- ben a harmadik típusú EFSz. Az ifjúság itt is az elsők között áll. Kimutatták jó szervező képességü­ket. Kútnik, Bállá és Hlúdik Teréz elvtársak mind a felvilágosító, mind a fizikai munkában szép sikereket értek el. A helyi csoportból eddig három CsISz-tag lépett bé az EFSz be, de ezzel a csoport vezetősége nem elégszik meg. Üjabb és újabb tagokat fog szerezni az EFSz-be. Az elért sikerek azt bizonyítják, hogy a pereszlényi CsISz.szervezet jó úton halad. Most már csak a ve­zetőségen múlik, hogy a megkezdett munkát kiszélesítse s a CsISz-tagó- kat meggyőzze arról, hogy közösen, közös munkával a szocializált me­zőgazdaság keretében biztosítjuk szerencsés jövőnket falvainkon is. (—av—) 1952 augusztus 20. m ifjűsag Katona Irén a Sztahanov-iskolát vezeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom