Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-06 / 29. szám

ÚJ IFJÚSÁG 1952. augusztus 6. % y TUDOMÁNY ÍSTECH Hogyan keletkezett as élet? Vannak-e még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények? Amikor v a növényvilágra gondo­lunk, akkor valózsínüleg/ vagy' a ne­héz kalásszal terhes mező, vagy a hatalmas tűlevelű vagy lombos erdő, vagy a színes virágokkal tarkálló rét és fejlett növényzettel gazdag képek jelennek meg szemeink elé. Azonban egyáltalán nem ilyenek voltak a legrégibb, igen egyszerű (klorofilos) zöld növények, amelyek a növények közül elsőknek kelet­keztek a földön. A régi növényekre maradványainkon keresztül követ késztethetünk. Ezek nyilván némileg megváltoztak a távoli múlt óta és az új jelleg mellett magukban hor­dozzák a nagyon régi múlt jellem, vonásait is. Ezekhez a növények­hez, az ősi világ maradványaihoz tartozik a kékeszöld algák csoport, ja. A kékeszöld algák ma is rend­kívül elterjedtek a vízben és a szá­razföldön is. A vízben az algák né. ha annyira elszaporodnak, hogy maga a víz is zöldnek látszik. Érthető, hogy a növényvilág fej­lődése a Földön nagyon hosszú út volt, az olyaii egyszerű növényektől, mint a kékeszöld algák szemmel niem látható golyócskái és fonalacs. kái, az olyan bonyolult szervezete­kig, mint például a tölgy. A Földön a zöld növények állan dóan növekvő elterjedése az élővi­lág számára mind több és több fel­raktározott napenergiát biztosított, ami lehetővé tette, hogy a Föld el érje gazdagságát és változóttságát. Az egysejtű élőlények között már világosan észlelhető növényekre és állatokra való megoszlásuk. Ez a megoszlás a táplálkozás sajátossága alapján megy végbe Mint már említettük, a zöld nö­vények a napsugár segítségével ma­guk készítik el organikus táplálé­kukat a környező természet -ásvá­nyi .anyagaiból, szénsavból, vízből és némi sóból.1 ,» Az állatoknak nincs meg ez a ké­pességük és a szerves táplálékokat a növényektől közvetlenül, vagy köz vetve készen kell kapniok. . Jóllehet a növény és állatvilág fej­lődésében messze eltért egymástól, egyrészük egész idő alatt megőrizte a mély, elszakíthatatlan kölcsönös kapcsolatot. Az állatvilág nem lé­tezhet a Földön a növényvilág nél. kül és a növényvilág az állatvilág nélkül. A zöld növények szolgáltat­ják az állatodnak a kész szerves táplálékot, az oxigént, a lélegzés­hez. Az állatok testükben feldolgoz­zák és szétbontják ezt a táplálékot, életműködésük, ürülékük, a zöld­növények táplálkozására hasznosak. A növények és az állatok világa azonban nem tudná fenntartani köl­csönös anyagcseréjét és nem fejlöd. hetne tovább, ha nem lenne az élő természetnek egy harmadik világa is, a rendkívül; .apró élökVyek, a mikrobák és különösen a baktériu­mok világa. A mikrobák' megtisztítják a Fölé felszínét az állatok tetemétől és a fövények maradványaitól, ők a szer. vés világ valóságos temetkezés: vállalatai.. Hatásukra minden fon­tosabb szerves anyagcsoport, amelj az állatok és növények testében elő fordul, fehérjék, szénhidrátok él zsírok, fokozatosan egyszerű vegyü- letekre bomlik, amelyek alkalma­sak a növények táplálására. így új­ból körforgásba kerülnek. Tehát az élő természetben háron világ van, a növények ,a;z állatai és a mikróbák világa. Ez a húron világ állandó tevékeny anyagcsere ben áll egymással, létezésük és fej lödésük kölcsönösen, szorosan össze függ. Az ember pedig kivált az állatvi lágból és a társadalmi munka kö vetkeztében magasan az élő termé szét fölé emelkedett. Hatalmas je lentösége van ebben a felemelkedés ben a tudomány és technika fejlő désének. Az ember csak a -tudomá nyon és a technikán keresztül is merte meg és fogja még alaposak ban megismerni a természet tőivé nyeit és ezzel a hatalmával fogji irányítani és magának kedvezőnél átalakítani a természetet. I ünnepélyes keretek között befejezték a XV. Nyári Olimpiai játékok küzdelmeit Az utolsó versenynap eredményei Az élet a Földön nem a baktériu- i mokka! kezdődött. Nemrégen fede- i zett fel a tudomány még a bakté- < riumoknái is egyszerűbb lényeket, ; amelyek még az olvasók széles köre ] előtt az eddig kevéssé ismert ultra- ] mikrőba, szűrhető virus elhelyezést 1 nyerték. < Ezek annyira kicsinyek, hogy ' idáig- még a legerősebb közönséges ' mikroszkópjainkban sem sikerült őket meglátnunk. Azért hangsúlya- ' zom azt, hogy „közönséges’*, mert ma már új, nagyobb teljesítményű ■ elektromos mikroszkópokat talál- ‘ ták fel, amelyek a számunkra eddig még ismeretlen világba sokkal mé­lyebb betekintést nyújtanak. Ha a baktériumokkal telt folya­dékot égetett porcellánszürön bo­csátunk keresztül, akkor a bakté­riumok nem mennek át rajta és a szűrőben maradnak, a fentemlített ultramikróbák, vírusuk azonban dí­szövödnek még a porcellánon is, át­futnak annak rendkívüli vékony pó­lusain. Ebből következik, hogy ezek a vírusok még '"a baktériumoknál is kisebbek. A virustező mérget jelent. A szűr­hető vírusok az embernél, állatok­nál és növényeknél sok fertőző be­tegség okozói, tehát a szűrődő víru­sok a különleges kórokozók, az ul­tramikróbák: közé tartoznak. így ne­vezik azokat a rendkívüli apró mi­krobákat, amelyek az általunk is. mert legerősebb, közönséges mikro­szkóp nagyítása alatt még nem lát­szanak. Világos, hogy a vírusokban egész közeljutunk a legegyszerűbb éiölény és a legbonyolultabb vegyi, anyagok határához. A legbonyolultabb vegyianyagok. közé tartoznak a fehérjék. A fehér­je molekulája öt különféle elemet tartalmaz: szenet, hidrogént, oxi­gént. nitrogént és, kerít, néha pedig még foszfort, vasat és néhány más elemet is. És mindezek az elemek a. fehérje molekulájában összetett állapotban fordulnak elő. Ezért a fehérje anyagok molekula részecs­kéje nagyobb szokott lenni minden más kémiai vegyület részecskéjénél, jóllehet, a vírusokat és a fehérjék részecskéjét nem látjuk, a tudo­mány azonban mégis megta­lálja a módját, hogy meghatározza azoknak a nagyságát. Mindez arra a következtetésre ve zet, hogy az élet a Földön összetett fehérjék keletkezésével kezdődött. / Miből és hogyan született az élet i a Földön? Milliárd évvel forduljunk most is. mét a múltba, abba az időbe, ami­kor az élet a Földön éppen csak megszületett. Ma már tudjuk, ^ hogy az életnek ez' a születése fehérje anyagok kép zödésével történt. Ehhez először egy. szerübh. még az élet tulajdonságai nélküli fehérjéknek kellett Képződ­niük., azután pedig' belőlük az össze­tettebb. élő fehérjéknek. Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Földön az élét megszületett, a Föld felszínének viszonyai még erő sen eltértek a maiaktól. A Föld felülete akkor sokkal me­legebb volt. A levegőnek más volt az összetétele. Nagyon sok meleg vízgőzt tartalmazott. Szabad nitro­gén és oxigén a levegőben nem volt, vagy csak nagyon kevés, azon ban gazdag volt az akkori levegő más gázokban, mint például szén- hidrogénben és ammóniákban. A szénhidrogén, mint maga az elnevezés is mutatja, szénből és hidrogénből áll. Az ammóniákban nitrogén és hidrogén van. Tudományos kísérletek igazolják, hogy .szénhidrogénből és ammóniákból keletkeznek olyan ké­miai vegyületek, amelyek később fehérje anyagokká alakulnak át. Oparin szovjet tudós alaposan meg világította azt az utat, ahogyan aránylag egyszerű ásványi anyagok bói magában a természetben bonyo' lult szerves anyagok, fehérjék kelet, kleznek. Ezek képezik minden élő szervezet alapját. így keletkeztek a távoli múltban, mlliárd évekkel ezelőtt a Föld fel­színén az első fehérje anyagok. Ezek a feliérje részecskék állandó anyag- 1 cserékben állottak a környező kö- 1 zeggel. Létrejöttek, megnőttek, szét- 1 hullottak és megint életre keltek. 1 Eközben az említett fehérje részecs- : kék között természetes kiválasztó. 1 dás zajlott le. Nevezetesen azok ma radtak meg közülük, amelyek anyag- ’ cseréjükben és növekedésükben ál­landóbbak voltak és amelyek még apróbb részekre hullva is megőriz ték növekedési képességüket és sza­porodni tudtak. Ezekből a fehérje : részecskékből állandóbb rendszerek is keletkeztek, amelyek nagyon pa. rányi, szemmel láthatatlan ős élet. anyák cseppecskéi voltak. így az egyszerű fehérje anyagok adták az átmenetet az összetettebb fehérje részecskékhez, vagy ilyen részecskék egész rendszeréhez, ame­lyeknek már birtokukban voltak az élet legegyszerűbb tulajdonságai!, más szóval, ' -végbement a szerves anyagoknak szervezetté, az anyag­nak élőlénnyé válása. így született meg a Földön az el­ső éllet a szemmel láthatatlan élő nyálka parányi cseppecskéjének for­májában. És ezekből az első csirákból a Földön az élőlények roppant válto­zatossága keletkezett, az élet a fej­lődés magas fokára emelkedett. Min­den élőlényben ,a legegyszerűbbtől a legfejlettebbig fehérje anyagok vannak. Ezek a fehérje anyagok az élőlényekben sajátos különleges álla­potban fordulnak elő és saját szer kezetük, saját szervezetük képzé­sére szolgálnak, nélkülük nincs élet. A legegyszerűbb első lények, az1 élő fehérjék, amelyek a Földön ke. letkeztek, még nem voltak sem a növényhez, sem az állatokhoz sorol hatók. Ezek az élő fehérjék, az élettelen fehérjéből keletkeztek és azok rovására újították meg a tes­tüket .azaz szerves anyaggal táp láükoztak. Jóval később ment végbe az élő­világnak növényekre és állatokra való ftelosztódása. Mindenesetre azon- i ban ez a megoszlás rendkívül régen kezdődött, még az élet fejlődésének ; sejtelötti korszakában. A zöld nö ! vények megjelenésének egészen rendkívüli és roppant jelentősége volt egész földi világunk számára. Hányszor néztünk már gyönyörű­séggel zöldelö erdőinkre, ligeteink­re, mezőinkre és lélegeztük be friss levegőjüket. Honnan ered zöld szí­nük és van-e valami szük- j sége a növényeknek zöldjükre? I Ismeretes, hogy a növények a fény felé húzódnak és a nap suga­rai felé fordítják zöld leveleiket. Gondoljunk meg milyen nagy a nö­vényzet teljes zöld felülete, ame­lyet mezőinken, rét cinken és er­dőinkben besugároz a nap. Egyik legnagyobb szovjet tudós, Tyimirja. zev, kiszámította ezt. Ha kb. Írét hold szántóföldön megszámláljuk, hogy mekkora ez a felület a lueer. nánál ,akkor kb. 170 hold eredmény­re jutunk. Most pedig menjünk be az ár­nyas erdőbe. A fákon fent. középen és lent számtalan zöld levelet talá­lunk, amelyek a nap felé fordulnak. Az élő természet maga oldja meg ezt a feladatot, hogy minél több napsugárhoz jusson. Mi történik azonban azokkal a napsugarakkal, amelyeket a Föld növényei olyan bőségben nyelnek el és felhasználnak szerves táplá­lékuk elkészítésére? Ezek a napsu­garaid a növényekben nem vesznek kárba, csak átalakulnak. Energiájuk azonban a termékekben halmozódik fel, amelyek segítségükkel a zöld növényekben képződnek. Mindenki jól tudja, hogy ha ke nyeret eszik, attól fokozódik az ere. je. Ha a ló nehéz munka, vagy hosszú fuvar előtt áll, akkor előtte jól kell táplálni éspedig nem széna, vai. hanem zabhal, mert a zab na­gyobb erőt ad neki, mint a széria. Honnan ered ez a raktározott energia a kenyérben és a zabban? A megfelelő növényekből jött létre, búzából ,rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból me­rítették zöld leveleik segítségével és felhalmozták azt magvaikban. Szombaton, az olimpiai játékok utolsó versenynapján nagy magyar sikerek születtek. A magyar labdarúgók a dön. döntőben gyönyörű játék után győz. ték le Jugoszlávia válogatott csapa­tát, a 400 méteres gyorsúszásban, vízipolóban születet ragyogó siker, a késő éjszakai órákban pedig Papp magyar ökölvívó győzött a döntő­ben és a Magyar Népi Demokra­tikus Köztársaság 16-ik aranyér­mét szerezte meg. Szombaton, az utolsó versenynap a következő eredmények voltak: Néhány szó a magyar labdarúgó válogatott nagyszerű teljesítményéről Az első félidőben a magyar csatár, j sor gyengébben játszott, mint a svédek ellen. A csatárok nem ta­lálták a helyüket, rosszul helyez­kedtek, s ha hozzájuk került a lab­da, többnyire rossz helyre adták. A magyar csapat az első percekben idegesen játszott. A jugoszlávok nyugodtabban játszottak és időn­ként többet is támadtak, a magyar fedezetek azonban ragyogóan ktiz. döttek ebben az időszakban, szá. mos jugoszláv támadást akasztottak meg és ragyogóan dobta újra meg újra előre a magyar csatárokat. Ezekben a percekben nagyon jól mü. ködött a magyar védelem is, s így a jugoszláv támadások nem vezettek sikerre. Fordulás után a magyar csatárok játéka fokról.fokra javult," kitünően tartották a labdát, s néhány ve­szélyes gólhelyzetet is kidolgoztak, ezeket azonban nem tudták kihasz­nálni. Különösen Palotás és Kocsis rontott el jő néhány góllal kecseg­tető helyzetet. A jugoszlávok az első félidő közepéig igen gyorsan, keményen jól játszottak, a magyar csapat azonban egyre nagyobb fö- ’ lénybe került. A vezető gól fordulatot hozott a játékba: a magyar csatársor lehig­gadt, az össz-játék egyre jobb lett, fölényük mindjobban kidomborodott. A mérkőzés utolsó negyedórájá­ban már jelentős fölényben játszott a magyar csapat. Ekkor a labda szinte állandóan a jugoszlávok fél­terén pattogott. A magyar védelem biztosan verte vissza a szórványos jugoszláv támadásokat, a magyar fedezetek kitűnő labdákkal futtat­ták a csatárokat, és Czifeor gólja csak biztosabbá tette a magyar vá­logatott győzelmét. Mindent összevetve a magyar csapat győzelme teljesen megérde. melt, és ha a csatársor, — külö­nösen a jobbszásny nyugodtab­ban játszott volna, a győzelem ará­nyi lényegesen nagyobb lett vol­na. A jugoszlávok a magyar csa­pat nagyobb tudását főleg kemény­séggel és gyorsasággal igyekeztek egyensúlyozni, de időnként jó össz- játékot is mutattak. Erőnlét szem. pontjából a magyar csapat igen jól vizsgázott. A nagyiramú mér­kőzés utolsó negyedórájában még erősíteni is tudott és ekkor teljesen beszorította ellenfelét. , A magyar csapat a nagy tét miatt óvatosan kezdett, s így nem tudta csillogtatni igazi tudását. A második félidőben már lényegesen " jobb játékot nyújtott és megérde. melten szerezte meg az olimpiai bajnoki címet. A magyar vízilabdázóív visszahódították a világelsőséget Igen nagy érdeklődés mellett ke­rült sorra szombaton délután a ví­zilabda torna döntője. A fiatal já­tékosokból összeállított magyar együttes gyönyörű küzdelem után 4:0 arányban győzte le az USA vá­logatottját. A magyar vízilabdázók 16 év után visszahódították a vi­lágelsőséget. A magyar játékosok ezen az utolsó mérkőzésen kiváló teljesítményt nyújtottak. Elsősor­ban arra törekedtek, hogy ne kap­janak gólt, ez sikerült. Sokat úsz­tak, állandóan mozogtak, gyors szöktetéseket és megugrásokat lát­hattunk a jó formában levő ma­gyar polózóktól. Zachar kitűnően küzdött, — megszerezte az aranyérmet Szombaton a késő éjszakai órák­ban került sor az ökölvívó viadalok döntő küzdelmeire. Légsúlyban Za- chara ökölvívónk az olasz Caprarit győzte le szép küzdelem után pon­tozással, A kis középsúlyban Papp magyar ökölvivó pontozással győz. te le a délafrikai Scharkwyk-t. * CsISz-tagok készüljetek megtisztelté állampolgári kötelességtek teljesítésére Rövid idő választ el bennünket át- tól, hogy bevonuljatok népi demokra- j tikus hadseregünkbe. Már most nagy és hatalmas feladat előtt álltok. A hadsereggel együttműködő szervezet­ben készüljetek fel a katona szolgá­latra, hazánk védelmére. Amikor beléptek soraink közé, fel­adatotok még fokozódni fog. Meg­szeretni fegyvereinket és megtanulni mesterien a használatát azoknak a fegyvereknek, amelyeket dolgozó né­pünk fog kezetekbe adni. Tőletek függ majd dolgozó népünk további békés élete, az építő munka zavar­talansága. Tudjátok azt, hogy az amerikai imperialisták új háborút készítenek elő, hogy rombadöntsék mindazt, amit mi áldozatos munká­val építettünk hazánkban. El akar­ják téprti egymástól a testvéreket, apákat a családjuktól és tömegesen akarják legyilkolni hazánk legjobb fiait. Úgy kell teljesíteni szolgálato­tokat, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami napjainkban Koreában fo­lyik. A világ béketábora erősebb és hatalmasabb attól, hogy meg ne tud­ná akadályozni az újabb világégést. Ezért fontos az, hogy ifjúsági moz­galmunk mihden egyes tagja dolgoz­zon a hadsereggel együttműködő szervezetben és így CsISz-tagjai már odahaza készüljenek fel a hazánk védelmére. Kövessétek ezen a terü­leten is a dicső lenini-sztálini Kom- szomol példáját. Az összes katonai CsISz-csoportok nevében kérlek benneteket arra, hogy tagsági könyveteket bevonulás­kor hozzátok magatokkal. Tegyétek rendbe tagsági könyveteket, őrizzé­tek és vigyázzatok rá, mert ez is hozzátartozik a CsISz-tagok alapve­tő kötelességeihez. Készüljetek fel megtisztelő kötelezettségetekre ha­zánk védésére. ' Koszlolányi István, közkatona. MHáHtmWláWIWIMHWIWMHtWWMi ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákia) -köz­ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Sraena, a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata, Bratislava. Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 245-51, 2, 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre 50.— Kcs. — A postatakarék­pénztári befizetőlap száma: S-13.S90. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó e3 irányí­tó postahivatal Bratislava 2. J K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom