Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-07-30 / 28. szám
6 ÚJ IFJÚSÁG 1952. július 30. Hogyan keletkezett az élet Mikor jelent meg a földön az élet. Nézzünk felhőtlen, tiszta éjt- szakán az égre. Tele van csillagokkal. Minden, egyes csillag egy roppant világ. Nekünk kicsinyeknek látszanak, mivel távol van. nak tőlünk. Még a legközelebbi csillagról is csak négy év alatt ér el hozzánk a fény. A távolabbi csillagokról pedig a fény csak 100, 1000, sőt millió év alatt éri el a Földünket. Emellett meg kell említenünk, hogy a fény egy másodperc alatt 300.000 kilométert fut be. 300.00|0 kilométert egyetlen másodperc alatt! A csillagoknak olyan nagy a Földtől való távolsága, hogy ezt fényévekkel szokták mérni, azaz hogy hány év alatt ér a fény az illető csillagtól a Földre. A Nap ugyancsak csillag. Azonban sokkal közelebb Van hozzánk, mint a többi csillag és ezért a többieknél sokkal na. gyobnak látszik. Vájjon vannak-e a Napon élőlények, növények, állatok, esetleg emberek is? A Napba nem tudunk közvetlenül belenézni, annyira vakító a fénye. Ez azért van, mert a Nap izzó gömb. A tudósok számítása szeFgysejtű állatok és növények a mocsár vizéből rint a Nap felületének hőmérséklete 6.000 fok. Ebből látható, hogy a Napon nem létezik semmiféle élőlény. A Nap egymillióháromszázezer, szer nagyobb a Földnél. Valamikor a távoli múltban a Föld a Napból vált ki, így lett a min- denségben külön, önálló testé. A Föld akkor erősén izott és saját fényével fénylett. Honnan tud. juk, hogy ilyen izzó volt? A Föld most is csak a külső részén hült le. Gondoljunk csak a tűzhányó hegyekre, vagy vulkánokra. Ezek időről időre forró gőzt, különféle gázokat, megol- | vadt, anyagot, lávát vetnek ki magukból. Éjszaka úgy látszik, mintha a vulkán felett tüzoszlop állna. A vulkánról, tüzes folyamok futnak lefelé. Ezek a láva. folyamok mindent felperzselnek útjukban, erdőt, kertet, lakóhelyet és minden élőlényt. Volt idő, amikor nemcsak a Föld belseje, hanem a felülete is izzó volt és akkor még nem volt rajta élet. A Föld felülete azon. ban fokozatosan kihűlt. Már nem volt többé saját fénye, bolygóvá változott. Ez milliárd évvel ezelőtt történt. Akkor születtek a Földön az első, legegyszerűbb élőlények. Hogyan tekinthetünk be a Föld-bolygóba, hogyan lehet megtudni, mi volt a Föld milliárd évvel ezelőtt? Utazzunk a tudománnyal a távoli múltba, hogy eljussunk ah. hoz az időhöz, amikor megszületett a Földön az élet. Ilyen utazástól megerősödik a tudományba, az emberi értelembe és tulajdon erőnkbe vetett bizalmunk. A Föld mélye f etár ja előttünk az idők mélyét. Felszínéről kiindulva a Föld nagyszámú, különböző rétegekből áll. Ezekben a rétegekben gyiakran bukkanunk különféle élőlények maradványaira és nyomaira. Egyes földrétegek korábban keletkeztek és régebbi élet maradványait és nyomait tartalmazzák, mint mások. Ezért segít a földrétegek vizsgálata a tudománynak, hogy aa; élet fejlődésének történetét teljes egészében meg tudja ismerni a rendkívüli őskortól egészen addig az időig, amikor az emberek megtanultak írni. Ha a Föld létezésének egész idejét figyelembe vesszük, akkor kitűnik, hogy az ember aránylag nem régen jelent meg rajta. Az állatvilágból származott ide a magasan fejlett majmok különleges csoportjából. A Földön megtalálták az ember legrégibb őseinek csontjait, akik közbenső helyet foglaltak el a majmok és a mai ember között és ezért a ma- jcmember nevet kapták. Ahogy az egyre régibb földrétegek felé haladunk, eljutunk ahhoz az időhöz, amikor még nemcsak az állatok és madarak, de csúszó.mászó kétéletüek, sőt halak sem voltak még bolygónkon. A Földön az élet nem halakkal kezdődött. A halak előtt is élt az östengerekben sok különféle állat, amelyek egyszerűbbek voltak a halaknál. Ezekhez tartoztak az olyan állatok, mint a szivacsok, polipok, medúzák, és különféle rákok. De ezek az állatok sem jelentik még az élet kezdetét. Minél mélyebbre hatol a tudomány a Föld rétegeibe, annál egyszerűbb állatok maradványaira talál. Ezeket a maradványokat azonban nehéz megma. gyarázni, vagy azért, mert rossz állapotban maradtak meg, vagy azért, mert azokhoz az élőlényekhez tartoznak, amelyek nagyon eltűntek a mai állatoktól és nem hasonlítanak hozzájuk. így a földrétegek megmutatják hogy az élet a Földön rendkívül régen keletkezett és nagyon egyszerű élőlényekkel kezdődött. De hogy milyenek voltak ezek a lények és hogyan jöttek létre, annak megmagyarázására a tudó. mánynak más eszköze is van. Minden élőlény magában hordja régebbi ősei nyomát Vegyük például az embert. Az embert a munkája rendkívül magasra emelte az állatvilág fölé. Testének felépítésében azonban (szív, tüdő, gyomor, izom, csontváz) sokban hasonlít az állatokhoz. Különösen a majmokhoz. Még a betegségei is hasonlítanak a majmokéhoz. Akár a majom, az ember is lehet tüdő- bajos, lehet lázas. Tudjuk, hogy Kopoltyú ívek a halnál. Kopol- tyúcsökevény az emberi magzatnál az ember egy különleges, nagyon fejlett majomtól származik. Az ember testében azonban sokkal régebbi ősök nyomát is felfedezhetjük. Ezek közös ősei az embernek és fejlett szárazföldi állatoknak. Ezek a régebbi ősök a halak csoporotjához tartoztak, vízben éltek és kopoltyú- val lélegzettek. Az ábrán hal- fejet látunk lefejtett kopoltyúfedővel. Ez alatt a fedő alatt görbe szalagok, u. n. kopoltyű- ívek láthatók. Az ábrán egy hónapos embrió (magzat) látható, amikor az anya szervezetében van. Oldalt, ennek fejlődő feje alatt, a kopol- tyúívek világos nyomai láthatók. Azonban vannak az embernek és a vele rokonságban lévő élőlényeknek még sokkal régebbi ősei is. Ha erős nagyításnál néz. zük meg a mikroszkópban a pocsolyavíz egy csepjét, akkor igen egyszerű állatok és növények gazdag tömegét láthatjuk. Ezeknek az igen egyszerű élőlényeknek a teste valami sajátságos élöegységet alkot, amelyet sejtnek nevezünk. A sejtnek javarésze élőanyagból, protoplaz- I mából, bennelévö csomócskákból, j magból áll. Kívülről a sejtek rendszerint, de nem mindig hártya borítja. Az élőlények minden új nemze déke. mind a legegyszerűbbeké, mind a legbonyolultabb állatoké és embereké egyetlen sejtből jött létre. Ez az első sejt pedig két sejt — az apasejt és az anyasejt — egybeolvadásából keletkezett. Ebből következik, hogy számolnunk kell azzal, hogy minden összetett szervezetű állat, növény és így az ember is, valamikor rendkívül régen az egysejtű élőlények fejlődéséből indult ki. Fel- ; merül a kérdés: lehetséges-e, hogy ezek az igen egyszerű, egysejtű élőlények voltak a földi élet első megnyilvánulásai? Nem. A tudomány arra a megállapításra jutott, hogy nem ezekkel kezdő, dött az élet. A sejt előtti, láthatatlan lények világában. Ismeretesek az emberiség történetében a ragályos betegségek, vagy dögvészek, amelyek az embereket kifejezheteltlen rémületbe ejtették. E betegségék köze tartozik a „fekete halál“, vagy pestis és a „vörös halál“, vagy himlő. A pestis különösen hevesen dúlt Európában 1347—1330. ig. Akkor a fekete haláltól vagy 25 millió ember pusztult el. Európa akkori lakosságának egynegyede. ; Kétszázötven évvel ezelőtt Anton Leeuwenhoek (Lövenhuk) holland üvegcsiszoló mester a körülöttünk élő és bennünk magunkban is létező láthatatlan lények egész világát tárta fel. Egyszer Leewenhoek nagyítóüvegén keresztül esövízeseppe. két tanulmányozott. Ekkor látta meg, hogy a vízben „különféle ismeretlen piciny állatkák úszkálnak sebesen“. Ezek infu- zóriák és más igen egyszerű ál- • latok voltak, amelyek bőségesen fordultak elő a pocsolya vízében. Leewenhoek nagyon tisztán tartotta fogait éa mégis amikor levett róluk egy ki® fogkövet és megvizsgálta azt, egy vízcsepp- : ben nagyítón keresztül sok apró parányi lényt talált, amelyek élénken mozogtak és hajladoztak. Leewenhoek így írt; „Több van belőlük ® számban, mint em- j bér Hollandiában“. Leewenhoek nagyon örvende- * zett, amikor egy olyan öregemberre talált, aki soha nem tisztította fogait. Ennek az öregembernek a fogkövében. Leewenho. ek rendkívüli mennyiségű baktériumot talált és közöttük egy új. fajtát is, „amelyik elsuhant a többiek között bájósan kígyózva egész testével, mint a mozgékony kígyó. A szűk csövecskékben lévő víz valósággal nyüzsgött ezektől a kicsiny va- dócoktól.“ A legegyszerűbbeknek ezen lények közül a baktériumok lát. szarnak. Testük egyszerű, golyó-, vagy pálca alakú; ez lehet egyenes, vagy görbe. A baktériumok olyan kicsinyek, hogy testükbe látni nagyon nehéz. Sok baktérium felületén mozgásra (úszásra)’ szolgáló szervek vannak (csillék és ostorok). — Folytatjuk — A CsISz KB távirata Emil Zátopeknek Emil Zátopek, az olimpiai játékok versenyzője, Helsinki. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága jókívánságait fejezi ki elért győzelmeidhez és az eddigi olimpiai rekordok megdöntéséhez. Győzelmed gyönyörű példa az egész Csehszlovákia ifjúsága előtt, amely serkenti ifjúságunkat a nagyobb teljesítményekért a munka és a sport terén és fontos hozzájárulás békeharcunkhoz. A CsISz KB elnöksége. Zátopek «j világcsúcseredménnyel nyerte a marathon futást Hogyan folyt le a nagy verseny? 15 óra 55 perckor rajtoltak az indulók. Az első öt km után az élen az angol Peters haladt. Második helyen Zátopek, a harmadikon pedig a svéd Janson futott. A mezőnyben vezető Peters ideje 15 perc 43 mp, mig Zátopek 16 perc 2 mp alatt tette meg az első öt kilométert. Zátopek okosan, taktikusan fut. Nyugodtan, egyenletesen rója a további kilométereket, Az első tíz km elvégzése után a svéd Janson megelőzi, versenyzőnk a harmadik helyre esik vissza. Zátopek a további kilométereket is köny- nyen futja, rajta nem' látszik a fáradtság. Az angol versenyzőn azonban már most látni, hogy sokáig már nem bírja ezt az öldöklő iramot. 20 km után világbajnokunk tör fel az első helyre. Zátopek kitűnő időt ér el: 1 óra 4 perc és 27 mp-es idő alatt teszi meg a távot. Zátopek a verseny további részében is megtartja vezetését, sőt a célig több mint egy kilométeres előnyt szerez. A stadionba vezető útvonalakon 10 és 10 ezer, százezres tömeg sorakozik fel, hogy a világ elsőszámú atlétáját: Zátopek Emilt üdvözöljék. Világbajnokunk frissen ér be Helsinki utcáira. A hatalmas tömeg nagy éljenzése között teszi meg az utolsó versenytávot. A stadionban több mint 70 ezer néző izgatottan várja, ki jelenik meg elsőnek a Marathoni kapuban, melyik versenyző ér be elsőnek a stadionba. A 903-as számú atléta.. Zátopek Emil, az 5 és a 10 ezer méteres síkfutás olimpiai bajnoka érkezik be elsőnek! Zátopek frissen teszi meg az utolsó métereket, s a közönség nagy lelkesedése mellett szalad át a célvonalon. Zátopek 2 óra 23 perc és 3 mp- es nagyszerű idővel győz! A második nak az argentin Korno érkezik a célba 2 óra 25 perc és 35 mp-es szintén nagyszerű idővel, harmadik a svéd Janson lett 2 óra 26 pere és 7 mp-es teljesítménnyel. A magyar Dobronyi hetediknek érkezett be a célba, 2 óra 26 perc és 42.4 mp-es ideje szintén jobb az eddigi világcsúcsnál. Ismerjük meg hazánk szépségeit A szovjet néptől tanulunk dolgozni és élni. A komszomolisták nemcsak, mint példás dolgozók, sztahanovisták, a magas termelés mesterei és mint jó sportolók mutatnak nekünk példát, manem az életmódjukkal is. A Szovjetunióban talán minden fiatal a szabadságát a természetben tölti. A komszomolisták azt mondják: „Lehet-e szebb dolog, mint megismerni hazánk szépségeit? A természet szépségének egyetlen le. festése sem olyan valódi, mint ha az ember saját szemeivel élvezheti az illatos mezőket, napsugarat, hegyi levegőt, az erdők mély csendjét. Kirándulásuk alkalmával lehetőségünk nyílik meglátni a hegyek hófoltos csúcsait, a síkságot és vízeséseket, az erdőket és a virágzó kerteket.“ A turistáskodásnak nagy nevelő jelentősége van. Az ifjúság ezáltal megismeri a múlt emlékezetes helyeit, a forradalmi harcok központjait, a nagy tudósok és művészek szülőhelyeit, a természet szépségeit. Mihail Ivanovics Kalinin a hazafias neveléssel kapcsolatban a következőket mondotta: „Mi sokat beszélünk a nevelésről. — Ez a nevelés a haza megismerésének elmélyítésé, vei kezdődik!“ Ennek az alapelvnek szellemében ismeri meg a szovjet ifjúság hazáját“. A szovjet föld szépségének óriási gazdasága és kiapadhatatlan forrásai vannak. A mi hazánknak is sok szépsége van, amelyet eddig alig ismert az ifjúság. Ezért az alapszervezetekben nagyobb munkát kell kifejteni ez irányban is. Az ifjúság szervezzen közös kirándulásokat) táborozásokat. A komszomolistát példája nyomán ismerjük meg ha* zánkat és legyünk büszkék szépségeire. Képeinken a komszomolisták ki« rándulás közben a Moszkva mellett! erdőség szépségeiben gyönyörködnek, A főváros ifjú turistái tömeges sen keresik fel az erdőket és tavakat a Moszkva alatti körzetben, ahová gyalog, csónakon, biciklin, motorkerékpáron és más járműveken kirándulásokat szerveznek. A kollektív kirándulás örömteljes életet és szórakozást biztosít számukra. mWWWtWWWWMMWHtHMWWMlW Helyreigazítás Múlt számunk vezércikkébe sajtóhiba került. A helyes szöveg a következő : A CsISz-sorai közé befurakodott kulákokat leplezzük le. A szerkesztőség. wmMmHllWHHtWHMWWIHHmiMIHt ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai 'iö'e- ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja, a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke .Tózsel — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 345-51, 2, 3, £20-31. 3. — Nyomja ’a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. -- Előfizetés egy évre 100.— Kos, félévre 50.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma: S-13.8S0. — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó es irányító postahivatal Bratislava 3.
