Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-16 / 26. szám

ÚJ IFJÚSÁG A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Bratislava, 1952 július 16 Ara 2 Kés I. évfolyam, 26. szám „A politikai nevelomunka lebecsülésén' /,% a megnyugvás hangulatának egyik legsú­lyosabb következménye: az ellenseggel vívott harc és az éberség gyengülése^ (Horváth Márton) Honvédelmünk fokozásával a béke megvédéséért Alojz Hlozsek, .tábornok-képviselő, a SVÄZARM elnöke. Nines a világon egy becsületes ember se, t aki a háborút óhajtaná. Nálunk sincs olyan dolgozó, aki a világot háborús szerencsét­lenségbe akarná sodorni. És mégis vannak egyének, akik igyekeznek kirobbantani az új világégést, akik sok ezer becsületes em. bej- halálát óhajtják. Az amerikai imperia, listák ezek, — az emberiség legnagyobb el. lenségei. Állandóan ó'rködnünk kell és les­nünk még a gyilkosok gondolatát is, hogy készen lehessünk a gyilkos kezek lefogá­sára. Hazánknak a Szovjetunió által történt fel. szabadulása hetedik évfordulója alkalmából fegyveres véderőnk hatalmas fellépése meg­mutatta az eddiginél sokkal nagyobb erőn­ket. Megmutatta azt a hadsereget, amelyet <jsak oly állam szervezhet meg és fejleszt­het 16, ahol a nép uralkodik. Hazánk védelmének biztosítása azonban nemcsak egyedül a hadsereg feladata. Köz­társaságunk ereje minden egyes dolgozó elő­készületétől. tevékenységétől és erejétől függ. A szovjet nép tapasztalataiból tudjuk, mit jelent a sok éves és már 1920-tól mű­ködő honvédelmi előkészület, amely felöle­li a dolgozók legszélesebb rétegeit, jelentő sen és döntően megmutatkoztak ennek a ne­velésnek az eredményei a nagy Honvédő Hä borúban. Nálunk a dolgozók honvédelmi előkészüle­tére az előző években kevés súlyt fektettek. Ezért dr. A. Csepicska miniszter elvtárs a Nemzetgyűlésben az idei költségvetés meg­vitatásakor felhívta dolgozóinkat, hogy te­vékenyen vegyenek részt a hazánk védelmé­re való felkészülésben. Tudatában kell len­nünk annak, hogy védelmünk ereje egész népünk erejéből fakad és hogy ;l hazánk védelmére való felkészülés néni lehet csak egyeseknek az érdeke, vagy az egyes szer­veké, hanem a szovjet pillák alapján meg kell tanítani minden dolgozót, tehát a nő két is a hazánk védelmére szolgáló • eszfeö. zök kezelésére, be kell kapcsolnunk őket a polgári védelem szolgálatába, meg kell ta­nítanunk dolgozóinkat megvédeni szülőhazán­kat az imperialista hódítók ellen. Ez a nagy feladat a SVÄZARM nak ju­tott. Igazi hazafiakat nevelni, hazánk védel­mére felkészülni, — ez a hivatásuk a SVAZARM-íagjainak, tehát a CsISz.nek is. Helytelen volna, ha a Nemzeti Front tömeg- szervezetei a honvédelmi nevelés terén vég- zett tevékenységükben csak bizonyos segít­ségként vélnék munkájukat a SVÄZARM keretében. Ellenkezőleg, mindnyájunk nagy harcias feladata ez: hazánk védelmére való felkészülés szolgálatába kell állítanunk min- dtn erőnket, kezdeményezésünket és önfel­áldozásunkat. Hazánk felépítéséért és meg­védéséért, dolgozóink honvédelmi neveléséért mindent meg kel! tennünk, mert a világ­égést csak a békctábomak a háborús tábor £rői fölött i túlsúllyal tinijük meggátolni. a honvédelmi nevelés végrehajtásának az egyik legfontosabb tényező az ifjúság, amelyből néphadseregünk új tagjai kerülnek ki. A CsISz nagy feladata ezért biztosítani az If júság tömeges részvételét, fiúkat és lányokat a honvédelmi nevelésben yaló részvételit a SVA ZAR M keretén belül. A honvédelmi kö­rökben az ifjúságnak legtevékenyebben kell dolgoznia. Az ifjúság legyen a mozgatóerő. A honvédelmi körükben a CsISz-tagok már eddig is nagy lelkesedést, harciasságot, szép példákat mutattak ki. így például a Karlové Vary melletti Lukti porcellángvárban mű­ködik az egyik legjobb CsISz honvédelmi kör. Felelősségteljesen nagy érdeklődéssel és lel­kesedéssel vezeti Eijicrt elvtárs, _ aki be vonulás előtt áll. Szükséges azonban, hogy a CsISz-szervek a szerzett tapasztalatok után kiértékeljék a honvédelmi nevelés terén végzett eddigi mun­kájukat, hogyan sikerült bekapcsolniok az ifjúságot a honvédelmi felkészülésre politikai téren, hogyan vesz részt az ifjúság a SVÄZARM.nial együtt az újoncok részére tartott megbeszéléseken, A Szokol-körökben a testnevelés terén hogyan készül hazánk védelmére, hogyán gyakorlatozik a honvédel­mi körökben. A CsISz-szerveknek tagjaikat a\ katonai szolgálat teljesítése után is be kell kapcsolni a SVÄZARM munkájába, hogy a honvédelmi körökben, mint oktatók és ágú tátorok dolgozhassanak, a CsISz-tagok, hogy ezáltal a kiképző központokban és a SVÄZARM jő funkcionáriusaivá váljanak. A CsISz előtt e munkában is tündöklő példaképünk lebegjen, a dicső lenini-sztálini Komszomol, amely már megalakulásánál át. esett a tűzkeresztségen a polgári és interven, ciós háború történelmi győzelmeiben. A komszomolisták a szovjet honvédelmi szer­vezetek mozgatóerejévé váltak, amelyek ki. fejlesztésénél érdemeket szereztek már a Szovjetunió békés építkezései idején is és amelyek központjaiban mint legaktívabb ta­gok dolgoznak a Nagy Honvédelmi Háború után is. rf)oL(f,6zó ilégünk kemitréévt, a békéért: f Hazánk területén az aratás teljes ütemben folyik. Állami birtokainkon, EFSz-einkben, kis. és középparasztjaink föld­jein a termés egy részét már learatták za arató-gépek, és kom­bájnok. IJolgozóink öaitudatos munkája nyomán egyre jobban kiszélesedik a szocialista munkaverseny az aratás, eséplés és felvásárlás időelőtti elvégzéséért. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánkkal hozzájárulunk dolgozó népünk életszínvona­lának fokozásához és a világbéke megvédéséhez. Igen — így beszélnek öntudatos dolgozóink. Ezért szükséges, hogy Szövet­ségünk minden tagja még öntudalosabbaa vegye ki részét za aratás, eséplés és felvásárlási munkálatokból, hogy eleget tegyünk Fúrtunk és kormányunk határozatainak s mint min. dig', most is becsülettel megálljuk helyünket a népek békéjéért és szabadságáért folytatott nagy harcban. A perbetei CsISz-tagok a Párt és kormány aratási felhívásáért A perbetei fiatalok megértet­ték Pártunk éa kormányunk ara­tási felhívását, mert munkához fogtak, hogy az aratási és a cséplési munkák alatt az EFSz- ben ifjúsági brigádokat szervez­zenek, amelyek segítik majd az Egységes Földműves Szövetke­zetét az aratási és a cséplési munkák gyors elvégzésében. A brigádokat meg is szervezték. A CsISz-brigádok egy kombájnt és egy aratógépet kapnak. Csép- léskor elfoglalnak egy cséplőgé­pet. A brigád szervezésénél nehéz­ségekbe ütköztünk. Például Likér elvtárs, aki a dohányos brigád­nak a vezetője, nem engedi át a fiatalokat az arató-brigádba. Qlyan szavakat használt, hogy ha valaki 'elmegy aratni, az töb­bet vissza ne menjen a dohány­ba, nincs rá szükség. Ez annak a jele, hogy Likér elvtárs még nem értette meg Pártunk és kor­mányunk aratási felhívását. A másik hiba meg ott. kezdő­dött, hogy némely elvtársak azt kezdték hangoztatni: ők tavaly arattak, most menjen más. Saj­nos így gondolkozott Urban elv­társ is, a CsISz helyi csoport­jának elnöke. Neki kellett volna példát mutatnia a tagoknak, ő e helyett lebeszélte a többieket, hogy né menjenek aratni. Am / csoportunk nem sok tagja,hall­gatott rá. Még a nem CsISz-ta- gok se. Skanda Erzsébet, Földi Ilona és Lacza Mária, nem tagi­jai a CsISz-nek, mégis önként jelentkeztek az ifjúsági brigád­ba. Laéza Rudolf, Perbele. Pionírjaink is segítenek az aratásban Ipolyságon a pionír-szerveze­tek közös megbeszélést tartot­tak, ahol elhatározták, hogy ők is segítenek az EFSz-nek az ara­tás sikeres befejezésénél. A pio­nír szervezet tágjai felosztották különböző munkacsoportokra, a pionírok testi fejlettségének meg­felelően. A 10—12 éves pionírfiúkból és lányokból kalászgyűjtő-csoporto- kat szerveztek. A 13—15 éves pionírokból pedig kéveösszehor­dó csoportokat. A két csoport versenyben áll egymással. A já­rás a legjobban dolgozó csopor­tot könyvjutalomban részesíti. A pionírok tűzőrséget szerveztek, amelyek napközben felváltva őrt állnak, benn a faluban és künn a határban az összehordott ga­bona mellett. Ezenfelül az Ipoly­sági pionír-szervezet kultűrcso- portot is szervezett, amely a dé­li szünetekben mozgalmi és népi dalokkal kedélyessé teszik az aratók hangulatát és munkaked­vét. rr Szalatnyán a CsISz segíti az EFSz megalakítását Szalatnyán még- nem alakult meg az EFSz, de az ifjúság és a falu dolgozói teljesíteni akarják a kor­mány határozatát és ezért a CsISz- szervezet kötelezte magát arra. hogy segít a dolgozóknak az aratá­si, -cséplési és a Mvárárlási mun­kák sikeres elvégzésében. Meggyő­ző munkát fejtenek ki a dolgozók között a beszolgáltatás jelentőségé­ről. Fejleszteni fogják a falu' kultú­ráját. Az új kenyér ünnepéneit al­kalmából k ultiírelöadást tartanak. Előadják „Az ellenség nem alszik“ és az „Üj kenyér'“ című színmüve­ket. A szalatnyai CsISz-szervezet he­lyi vezetősége összehívta az ifjúsá­got és közösen megbeszélték, ho­gyan fognak segíteni az «Tatásban és hogyan fogják meggyőzni a fa luisi dolgozókat a nagyüzemi gazdái, kodás előnyeiről. Pontos tervet dolgoztak ki és fi. gyelembe vették, hogy kik a kulá- kok a faluban. Ezt azért tették, hogy így jobban szem előtt tudják tartani a kulákság gátló munkáját és ha Ítéli, akkor kellő időben fellép, jenek a szabotáló kulákok ellen, hogy egy, szem gabona se vesszen kárba, a kulák szabotálása által. Előkészítették a beszolgáltatást is. Szalatsiya községnek 22 vagon terményt kell beszolgáltatnia,, de ők kötelezték magukat, hogy 48.5 va­gont fognak beszolgáltatni. Ebből már 10 vagont be is szolgáltattak. T. E. A felvilágosító munka biztosítéka a sikeres aratásnak A füasi állami birtok dolgozói is ünnepélyesen megkezdték a béke­aratást. A repce, ösziárpa aratásával és cséplésével már végeztek. A 26 hektár elvetett repceterületröl 13 métermázsát vártak hektáronként. Húsz métermázsa termett egy hek­táron. Itt is megmutatkozik, hogy a dolgozók milyen odaadással vé­gezték munkájukat. Ezt aa állami •birtok veztöségének és a dolgozói­nak Köszönhetjük. A dohányos-csoport, amelyben CsISz-tagok dolgoznak, learatott és elcsépelt 5 és fél hektár repcét. A többi repcét az állami birtok dolgo­zói aratták le. A CsISz-csoport kötelezettséget vállalt, hogy az ú. n. agitációs köz­pontban fog dolgozni. Janjk elvtárs- nö a faliújság szerkesztését vállal­ta. Ez év július 3-án csoportunk ve­zetőségi gyűlést tartott, amelyen résztvsttek a járás, valamint a ke­rület kiküldöttei. Meg akarok még emlékezni a füs. si EFSz-röl is. A füssi EFSz a kö­vetkezőképpen szervezte meg az aratási munkát: két női munkacso­port, két aktív férfi munkacsoport, egy segéd munkacsoport, amely öre­gekből és iparosokból áll. Minden csoport tíz tagot számlál. Tábor Karcsi, Sztóboda Feri és Bozsáki Jancsi kötelezettséget vál­laltak, hogy július 3-án éjjel ösz- szegereblyéznek 18 hektár lucernát, mivel ezt nappal a nagy meleg mi. att nem lehet elvégezni. Kötelezett­ségvállalásukat teljesítették is. A tehenészetnél Is dolgoznak ön. tudatos munkások. Oláh, Tábor és Komjátl elvtársiakat példáivá pül ál­líthatjuk az EFSz dolgozói elő. Má­jusban a 16 tehéntől 5700 liter te­jet, júniusban ugyanannyi tehéntől 6033 liter tejet fejtek és szolgáltat­tak be a köze Hatásnak. Ezért a ki. váló munkájúkért dicséretet érdé. meinek. — Rájöttünk arra, — mondotta Oláh elvtárs, — hogy ha a tehenek fonnyasztott zöldtakarmányt kap­nak, fokozatosán emelekedik a tej­hozam. Ez- gazdaságosabb is, mert kevesebb kell belőle * tehénnek, mint más takarmányból és jobban megeszik, mint például a szecskát, megfigyeltük azt is, hogy ha a ta­karmányt változtatjuk, csökken a tejhozam. Mi, tehéngondozók, ígére­tet teszünk, hogy a jövőben még jobban és odaadóbban végezzük munkánkat, hogy a közellátásnak minél több tejet tudjunk adni. Paksi Eászló, Füss. AZ ELSŐK KOZOTT LESZÜNK... A losonci traktorállomás brigádközpontjainak nagyré- sze már megkezdte az ara­tást. A losonci járásban ez éo ben aratnak először kombájn­nal. így hát nagy felelősség hárul a traktorosokra. De ők megfogadták, hogy a kom­bájnra úgy vigyáznak, mint a szemük fényére. Az ifjúsági brigád kezére azonban még nem bíztak kombájnt. • Hogyisne, hiszen ez a brigád a traktorállomás legrosszabb brigádja volt. így hát az üzemi vezetőség elhatározta, hogy egyenlőre az ifi-brigád csak arató-kötö­zőgépet kap. Az ifi-brigád tagjai nem sértődtek meg, be­látták, hogy a kombájn azok­nak való, akik értenek hozzá, jó munkások, lelkiismeretes traktorosok. A losonci ifjúsági brigád a panyidaróci, losonci és a miksí EFSz-eket kapta. Az aratási munkájuk nem lesz könnyű, de nehéz sem, Mert hiszen vannak olyan brigá­dok, amelyek csak a magán- gazdálkodók nadrágszíj-par­celláit kapták. Az ilyen földe­ken bizony nehézségeket okoz az aratás. Máskép van ez az EFSz hatalmas tábláin. Az ember reggel beleállítja az aratógépet és hajrá, mehet estig egyfolytában. Mivel a losonci ifjúsági brigád ilyen földterületet kapott, bízik, hogy az aratási munkákban nem lesz az utolsó ... Jozaf Mihály, a losonci ifi brigád vezetője a traktorállo­máson tartózkodott. Dolga volt, apróbb ügyeket kellett elintéznie. így hát alkalmam volt beszélgetni vele. — Mikor a múltkor itt vol­tál, elvtárs, a fiúk tőlem kér­dezgették, hogy mi járatban Fagy — magyarázta Jozaf elvtárs, — Én azt feleltem nekik, hogy szégyelhetjiik magunkat, mert mi vagyunk Losoncon az egyetlen ifjúsá­gi brigád és mégis lemarad­tunk. Az elvtársak ekkor kö- rém gyűltek, megbeszéltük a további teendőket. A fiúk egy­másra veszekedtek, mindenki mást tartott bűnösnek lema­radásunk miatt. En mondtam nekik, hogy mindnyájan rósz- szül dolgoztunk eddig. Míg a többi traktorállomások és traktoros-brigádok politikai köröket tartottak, olvasták. « Fucsik-jelvény könyveit, ad­dig mi egyebet sem csinál­tunk, mint Lebzseltünk. 'Ezt önkritikánkban mindnyájan beváltottuk, itt elhatároztuk, hogy amint az aratás végetér és megszűnnek a nehezebb munkák, mi is munkához lá­tunk a tanulás terén. — Ki most a legjobb trak­toros a brigádodban? — A legjobb traktoros most, Paiicso András. Fel­adatát 140 százalékra teljesí­ti. Fiatal legény, mindössze húsz éves. A -többiek irigy­kednek rá. Különben a mi brigádunk jó eredményt ért el a szénakaszálásnál is. Ezt egyrészt a fejlettebb brigá­doknak köszönhetjük, akik át­adták tapasztalataikat, más­részt pedig az üzemi CsISz- szervezetneh, amely már több politikai előadást rende­zett. Most már máskép va­gyunk a járással is. Busó eívtárs járási titkár majdnem minden Héten ellátogat kö­zénk, Használt a bírálat amely az^Uj Ifjúság 17. szá­mában megjelent. Jozaf elvtársat az irodába hivatták. Az üzemvezető sze­retne vele beszélni,— mond­ta egy leányka. Jozaf elment, de meghagyta, hogy pár perc mudva itt lesz. Ezalatt körül­néztem egy kicsit a , gépállo­máson. A műhelyektől jobbra kombájnok sorakoztak. Jozaf elvtárs betartotta sza vát, rövid időn belül mellet­tem termett. Folytattuk a be­szélgetést. — A te brigádod mikor kezdte meg az aratást? — Már megkezdtük egy héttel ezelőtt. Jelenleg őszi­árpát aratunk. Munkánkat d következőképpen osztottuk be: reggel 5—7 óráig ara-, tunk, 7-től 8-ig tyrlóhántást végzünk, 8-tól 10-ig aratunk és 10-től egészen este nyolc­ig tarlóhántást végzünk. Miért osztottuk be ilyen bo­nyolultan a munkát? Egysze­rűen azért, mert reggel a har­maton jobban megy az ara­tás. A tarlóhántást hét órá­tól nyolcig elvégezzük, a le­aratott területen. Nyolc órá­kor már nincs mit szánta­nunk, ezért nyolc órától tíz­ig ártunk mind a hét arató­géppel. Utána estig újra tar- 1óhántást végzünk. Jozaf elvtárs még elmon­dotta, hpgy a búza és a rozs aratásánál más lesz a beosz­tás: nappal aratnak, ejjel a tarlóhántást végzik. A losonci ifjúsági brigád tagjai elhatározták, hogy az aratási munkákban a legjobb helyre 'kerülnek. Megkísér­lik az első hely megszerzé­sét is. Ez nehéz munka lesz, már azért is, mert a rapi- brigád szeretné megszerezni az első helyet. Ebben a bri­gádban tapasztalt traktoro­sok dolgoznak, „öreg rókák", akik a traktort úgy ismerik, mind a tenyerüket. Ezért az if júsági brigád tart a rapiak- tól. Jozaf Mihály elvtárs még a következőket mondta: — Megbeszéltem a brigád tágjaival,. hogy ha elsők, nem is. de másodikok leszünk. Szükséges persze, hogy a brigád tagjai takarékoskodja­nak az üzemanyaggal is. mert a versenynél ez is nagy szerepet játszik. 71 losonci ifjúsági brigád mindmáig nem a legjobb munkát végezte, de most már reméljük, hogy Jozaf elvtárs szarvai valóra is válnak. Amit egy CsJSz-tag mond, azt vég­hez is viszi. Jakubec Tibor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom