Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-02-06 / 3. szám

1952 február 6 ÚJ IFJÚSÁG Hazánk acélszívének ifjú építői Késő este érkeztem Osztrava- Vratimovba. Életemben először jár­tam itt és így magam sem tudtam, hogy hogyan jutok el a fiatal épí­tők táborába. Szerencsére nem kel­lett sokat töprengenem. Ugyanar­ról a vonatról vidám ifjúsági cso­port szállt le s én azonnal észre­vettem, hogy brigádosok. Ök is a tábor felé tartottak. Osztravában voltak jégkorong-mérkőzésen, mint a tábor legjobb munkásai. Közeledtünk a táborhoz. A szél vidám ifjúsági indulók és népdalok foszlányait hozta felénk. Fenn az építkezés felett a magasban ott ra­gyogott egy hatalmas ötágú vörös csillag. Később megtudtam, hogy ez a csillag csak akkor világit, fénylik, ha a fiatal építők tervüket azon a napon 100 százalékon felül teljesítik. A vörös csillag Osztrava felett mostanában minden este ott ragyog és jelzi, hogy fiatal építőink az acélmű megteremtésében nem . kímélik erejüket, győzelmesen dol­goznak. Osztrava! Hányszor hallottuk ezt a nevet és képzeletünkben kirajzo­lódtak előttünk a hatalmas gyár- város körvonalai. Osztravát meg­ismerni, résztvenni a hatalmas épít- ke~ésekben; nagyon sok fiatalnak legfőbb álma, vágya. Ma már sok CsISz-tag ismeri Osztravát. öntuda­tos munkájukká!, mint brigádosok kivették részüket az ötéves terv egyik leghatalmasabb müvének si­keres felépítéséből. Most is nagyon sok fiatal dolgozik Itt. Reggel, mikor a téli szél elzavar­ta az építkezést eltakaró sűrű kö­döt, kibontakozott előttünk a szü­lető, épülő, hatalmas gyárváros. Darúk csikordultak. bágerek dübö­rögtek, traktorok és autók hordták az építkezésre az anyagot. Az ég felé nyúló karcsú, új gyárkémények teteje beleveszett a ködbe. Az egész tábor talpon volt. Vidám ifjúsági csoportok indultak a munkahelyek­re, hogy újabb győzelmeket arassa­nak. Két műszakban dolgoznak. A tábor fiataljainak fele délelőtt oda­haza maradt, hogy művelődjön, ta­nuljon, kulturálódjon. A délelőtt folyamán közösen sportolnak, éne­keket tanulnak, szórakoznak. A tábor közepén hatalmas cso­port fiatal verődött össze. Azt hit­tem, hogy talán birkóznak, vagy viccelődnek és azért jöttek annyian össze. Én is közéjük furakodtam, megkérdeztem a mellettem állótól, hogy mit néznek. Akit megszólítot­tam, értelmetlenül úgy nézett rám, mintha az égből pottyantam volna ide. Magában biztos feltette ezt a kérdést „Hát ez meg honnan poty- tyant ide, hogy azt sem tudja, mit nézünk olyan nagy érdeklődéssel“. Fennhangon csak ennyit mondott: „A versenytáblát.“ Valóban most már én is észrevettem, hogy a táb­lán feltüntetett munkaeredménye­ket nézik olyan nagy érdeklődéssel. Ezen a napon a 409-es munka- szakasz került az élre 190%-os tel­jesítménnyel. Megkerestem a mun­kaszakasz vezetőjét s megkérdez­tem, hogy minek köszönhetik győ­zelmüket. A vezető elmondta, hogy amikor idejöttek, az első napon, bizony csak 60 százalékot teljesí­tettek. „Nem nyugodtunk bele csú­fos eredményeinkbe, átszerveztük a munkát és én magam is hozzálát­tam a munkához. Nem úgy. mint a többi munkaszakasz vezetői“, — mondotta Mozol elvtárs. — A 409-es munkaszakaszban jó a hangulat, lelkes, fiatalos munkát végeznek. Délután, amikor hazajöttek az első váltásban dolgozó fiatalok, felkerestem közülük Jéger és Malik nagypakai fiatalokat és utána Sza­bó és Canik elvtársakat, kik Alsó- szeliről mentek Osztravára dolgozni. Lelkesen számoltak be eredmé­nyeikről, munkájukról, nem győz­ték dicsérni a tábor hangulatának formálóerejét. „Ebben a táborban egyetlen fiatal sincs, aki a munka frontján ne tenne meg minden tőle telhető' az osztravai építkezések mielőbbi befejezéséért!“ — jelen­tették ki büszkén. Amikor megemlítettem nekik, hogy a napokban megjelenik az „Uj Ifjúság“ első száma, mindnyá­juknak felragyogott a szeme és megkértek, hogy róluk se feledkez­zünk el, küldjünk nekik is megren­delőlapokat. „ígérjük, hogy Pár­tunknak és Ifjúsági Szövetségünk­nek ezt a gondoskodását a magyar ifjúságról azzal fogjuk meghálálni, hogy feladatainkat az építömunká- ban még lelkesebben, még eredmé­nyesebben fogjuk megoldani." Bohus István, Bratislavai kerület CsISz instruktora. Örök barátságunk jegyében batáridő előtt elkészítjük a két halót 1951 január 27-én tartotta a ko­máromi Skoda-üzemi CsISz csoport­ja az évzáró konferenciát. Ezen a konferencián kiderült, hogy a komáromi CsISz-csoport ön­tudatos munkával küzd a Szovjet­unió által megrendelt két személy- szállító hajó idöelötti elkészítéséért. A most megtartott konferencia ne­vezetes eseménnyé: /vált az üzem életében. Újabb lépést jelentett a jobban megszervezett termelőmun­ka felé. Természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy nem volt h'ba a csoport eddigi munkájában. Megmu­tatta ezt a konferencián lezajlott vita is. Egyes elvtársak konkréten rámutattak azokra a hibákra, ame­lyek nagyrészt a.z üzemi CsISz ve­zetőségének gyenge szervező- és ne- velömunkájából eredtek. Az üzemi csoport vezetősége a konferenciáig nem tudta aktivizálni a részlegcso­portokat és munkacsoportokat. Ezért a szocialista munkaversenyröl csak a legöntudatosabb CsISz-tagok vet­ték ki lelkes munkájukkal részüket. Miért volt az így mindeddig? Az üzemi 'csoport kevés gondot fordí­tott a részlegcsoportok keretén be­lül az oktatási évre. Gyengén ellen­őrizte az olvasókörök munkáját. Mindezekre a hiányokra rámutat­tak a vita során felszólaló elvtársak, főleg az ipari otthon lakói. Sokszor hivatkozunk nehézségeink között a fiatal munkások gyenge öntudatára, de keveset teszünk öntudatosításuk érdekében. Az öntudat elmélyítéséért és megerősítéséért állandó és rend­szeres nevelömunkát kell végez­nünk. Tudjuk, hogy a kapitalista rendszer a múltban a legpiszkosabb burzsoá-ideológiával mét^lyezte meg fiatal nemzedékünket. Ezért az okta­tási év keretén belül a legnagyobb gondot kell, hogy fordítsunk a szo­cialista irodalom elterjesztésére munkáskádereink között. Fiatal munkáskádereink közül sokan tud­■ • ■ -V* 1 Osztrava hős építői között számos Csllsz-taggal találkozhatunk ják ezt és gyorsan levetkőzték a piszkos burzscá-ideológia behatásait. Magukévá tették a mi szocialista irodalmunkat és a szovjet szocialis­ta irodalom termékeit. Legjobb ba­rátjukká és tanítójukká vált Ma­xim Gorkij, Osztrovszkij Nikolaj, Fucsik Július, Jilemnicky Péter, stb. nagy szocialista írók. A komá­romi hajógyár olvasókörének mun­kája nagyon hiányosnak mutatko­zott. Egyes tagok nem tették tel­jesen magukévá a könyvből szerzett példákat és tapasztalatokat, vagy a megszerzett tapasztalatokat csekély módon érvényesítik a gyakorlatban — munkahelyeiken. Kevés figyelmet szenteltek a ol- vasókörvezetök munkájára is. Mind­ezek a kritikai megjegyzések azt mutatják, hogy sokkal több figyel­met kell szentelni a politikai- és ol­vasókörök munkájára, úgy az üze­mi, mint a részlegcsoportok vezető­ségének. ’ Az ifjúság döntő többsége mind­ezen nehézségek dacára öntudato­san kivették részüket a Szovjetunió részére készült két hajó tervezett időbeni kiépítésében. A lakatosok csoportja Hegedűs elvtárs vezetésével gyakorlati téren oktatja a fiatalokat. Kabát elvtárs ! politikai- és agitációs téren is ne- ] véli a fiatal munkáskádereket — 1 szép eredményt értek el. Dudás elv- I társnő, Ketkó elvtársnö 250 száza- I lékos normateljesítménye azt mu- } tatja, hogy rendszeres és jó nevelö- ’ munkával nagyon sokat el lehet ér­ni. A munkacsoport többi tagjai, mint Szabó elvtársnő. Jeskovszky elvtársnö. Rasman elvtársnő, Szilá­gyi elvtársnő, Knihár elvtársnő és Göd elvtársnö 100 százalékon felüli munkateljesítménnyel azt mutatják, hogy ebben a csoportban a rendsze­res nevelömunka sikeresen folyik. Beck elvtárs műhelyvezetőnek is ér­deme a jó munka. Ö az, aki rend­szeresen gondoskodik a csoport munkájáról. A csoport kötelezettsé­get vállalt, hogy két nappal hama­rább elvégzi a tervbevett munkát. Az e'ökészítö asztalosmunkálatok­nál Fejes elvtársnö, Podherec elv- társnő és Habermann elvtársnö szintén szép eredményeket érnek el munkájuk terén. Mindezek az eredmények azt mu­tatják, hogy sokkal többet kell fog­lalkozni az ifjúsági gyűléseken, ak­tívákon a szocialista munkaverseny elmélyítésének és rendszeres propa­gálásának kérdéseivel. Jobban ki kell használni az üzemi újságot és hangszórót is. Az üzemi pártszerve­zet, ROH és CsISz vezetőségnek szorosabban kell együttmtiködniök. Kölcsönösen segítsék egymást a ter­melékenység fokozása és a szocia­lista munkaverseny jobb megszerve­zése érdekében. Az új üzemi CsISz vezetőségnek lesz most már a feladta, hogy új munkatervébe az üzem munkatervé- böl merítse fő feldatait. A terv tel­jesítése viszont az egész CsISz- csöpört szívügyévé kell, hogy vál­jon. Tudjuk és hisszük, hogy a komá­romi Skoda-müvék ifjúsága megáll­ja helyét és teljesíteni fogja a két hajó elkészítése terén reáváró fel­adatokat. Bízunk abban, hogy má­jus elsején már a Volga—Don-csa- toma hullámai fogják ringatni a ko­máromi hajógyárban elkészített két hajót, hirdetve a szovjet és cseh­szlovák nép örök barátságát. G. D. A szervezett munkacsoport biztosítja a jobb munkát A téli időszakban szünetel EFSz- einkben a mezőgazdasági munka, azonban előkészületek folynak a ta­vaszi munkák gyors elvégzésére. Már előre tervezik a munkát és szerve­zett munkacsoportokat alakítanak. Akadtak még tavaly is EFSz-einkben egyes tagok, rövidlátó emberek, akik semmi hasznosat nem láttak a szer­vezett munkacsoport munkájában. Ezek a rövidlátó emberek keserű­en csalódtak, kinyílott a szemük amikor nyáron az ifjú brigádok szervezett egységgé alakultak és tervbevett munkájukat időelőtt elvé­gezve még más EFSz munkájában is résztvettek, sőt más járásban is. „Szervezettségben az erő“ —- mond­ja a közmondás. Vonatkozik ez a mezőgazdaságban dolgozókra is. En­nek tudatában kell lennünk. EFSz- eink rohamos fejlődése nagyobb munkateljesítményt, jobb munkát és szervezést kíván. Ennek következté­ben már most mi CsISz-tagok ve­gyük becsületbeli kötelességünknek csoportunk keretén belül a munka­csoport megszervezését. Néhány napon belül lezajlanak a járási konferenciák. Mint öntudatos ifjúsági tagok vállaljunk kötelezett­séget a munkacsoport megszervezésé­re a járási konferencia tiszteletére. Hívjuk ki versenyre a munkaosoport megszervezésében a szomszédos EFSz ifjúsági tagjait, esetleg a többieket is a járásban. Legyünk tudatában annak, hogy szervezett munkánkkal segítünk munkásosztályunknak az ötéves terv idöelötti teljesítésében az­által, hogy jobb munkával növelni fogjuk a terméshozamot és biztosít­juk a dolgozók több élelmiszerrel va­ló ellátását! CsISz-tagok! Hisszük, hogy fel­hívásunk visszhangra talál és a kö­zeljövőben válaszoltok az Űj Ifjúsá­gon keresztül, értesítve bennünket, hogy hány tagú munkacsoport ala­kult és milyen tervet dolgoztak ki. Ifjúság! Munkára fel, népünk bol­dog jövőjéért! Gd. Az EFSz évi közgyűlése - az egesz falu ünnepe A köbölkúti EFSz tagjai sokáig fogják emlegetni a most lefolyt évi közgyűlésüket. Az EFSz tagok már rég készültek erre a nagy alkalom­ra. Az asszonyok, főleg az időseb­bek — a legjobb ruhájukat öltötték magukra, fekete kötényt kötöttek. A CsISz-tagok, akik vagy 50-en vannak az EFSz-ben, kék ingben jelentek meg az ülésen. Az évi köz­gyűlés az egész falu ünnepe volt, szükséges, hogy az ember ilyen ün­nepélyek alkalmából ünnepi ruhá­ban jelenjen meg. A terem díszítését egész héten át készítették. A lámpáról színes pa­pírokat engedtek le és a terem kö­zepén át két sorban rendbehozták és letakarták az asztalokat. Feldí­szítették a termet, fenyőágból ko­szorúkat fontak, hogy minél ki- emelőbb legyen az ünnepély. De nemcsak azt. Az EFSz irodájában is sürgős munka folyt, a vezetőség a múlt évi munka erdményeit mér- ' legelte s tervet készített a jövő év­re, hogy a keddi közgyűlésen min­dent készen fel tudjon mutatni. Bi­zony a munka nem volt kevés, de mert becsületesen megosztották, senki sem lett megróva és senki sem henyélt. A szövetkezeti tagok gondoskodtak arról, hogy semmi se akadályozza a közgyűlés sikerét. Végre megjött a régvárt nap. A kultúrház tágas terme megtelt néppel. Voltak vagy 300-an, mert a szövetkezeti tagokon kívül eljöt­tek a szomszéd falvak EFSz-einek tagjai is. Ez természetesen a hely­beli tagságot, még öntudatosabbá tette és így beszéltek egymás kö­zött: — Hej, szomszéd, de nagy embe­rek lettünk. Ennyi nép itt sohasem volt nálunk. Búcsáról, Bátorkeszi- röl, Bélről, Muzsláról, Kisújfaluról és más községekből. Mindig csak nevettek rajtunk, hogy semmi ered­ményt sem tudunk felmutatni. No, és látod őket! No, ök csak azért jöttek, mert kíváncsiak, a kiváncsiság hajtotta őket. A kultúrműsor után, amelyet a helybeli középiskola pionírjai mu- tatak be, végre rákerült a sor a tárgyra, melynek tárgyalásakor mindenki fészkelödött a helyén. Az 1951-ik év mérlegelése. Itt a tagok kritikailag és önkritikailag nyilat­koztak és sokan felszólaltak a vitá­ban. Mindenki beszélni akart, habár ezelőtt senki sem nyitotta ki a szá­ját. Mindannyian tudták, mit akar mondani a szomszédja, inig végre János, a felsövégről megszólalt: — Hibát követtünk el a kukori- eatermesztésnél, hanyagok voltunk, nem kapáltuk meg rendesen. A ku­koricatermés hozama sokkal na­gyobb lett volna, ha nagyobb gon­dot fordítunk rá, kellő időben. A felszólalni készülők mindnyá­jan leengedték kezüket, mert ugyanazt szerették volna mondani, mint János. Ezek után kölcsönösen bírálták egymás hibáit és a kiérté­kelést elfogadták. Meg vannak elé­gedve az eredménnyel. Dolgoztak és jól kerestek. Van termésük és pénzük is. Büszkék lehetnek arra. A közös istállóban 218 szarvas- marha, 424 malac, 780 tyúk, 125 fajkacsa, 19 pár lő van. Az állami gépállomással szerződést kötöttek nyolc traktorra. Van 1117 hektár földjük. Kiderült, hogy nem dolgoz­tak hiába. Ahogy azt a faluban egyesek súgdosták. Az, hogy hek­táronként egy és fél mázsával fog­nak többet termelni, a legjobb bizo­nyíték a szövetkezet jó munkájára. A tervet egyhangúan elfogadták. Ezt követeli tőlük a szövetkezeti tagság becsülete. Tudják, hogy többre Is képesek. Ez évben is igy volt. Az évi gazdasági tervet jól és aprólékosan készítették el. Tervbe­vették azt is, hogy megnagyobbít­ják az istállót és vásárolnak te- nyés: baromfit. Ez megtetszett mindnyájuknak. A tervek alapján látták, hogy ebben az évben a mun­ka jobban fog menni, szebb eredmé­nyek lesznek. Aztán megválasztották a szövet­kezet új vezetőségét. A vezetőségbe azokat a tagokat választották be, akik a munkahelyükön az elmúlt évben a legjobban dolgoztak. Mind­nyájan helybenhagyták ezt a javas­latot. És meg is szavazták. Az EFSz elnökéül újból Barantál Fe­rencet választották meg. Tavaly is bevált, — mint elnök. A szövetke­zet legfiatalabb tagja, Ochotnicky János, CsISz-tag. Ezelőtt a szövet­kezet vezetőségében nem volt egy CsISz-tag sem, de most, hogy min­denki látta, hogy a fiatal szövetke­zeti tagok jól dolgoznak, hogy egyenlöek az idősebb tagokkal, be­választották a legjobbat, a vezető­ségbe. János, nyáron egy CsISz munka­csoportot vezetett és most is, mint EFSz- és CsISz-tag az egyik mun­kacsoport vezetője. Azt állítják ró­la, hogy a szövetkezetért a kezét is a tüzbe teszi. Gyors, éleseszü, bátor és nem húzódozik semmi munkától sem. (Szervezőképessége is van, — ahogy mondani szokták.) A közgyűlés valóban az EFSz- tagok ünnepélye volt. És ezért illett is ezt megünnepelni. A közös ebé­den kívül, közös díszvacsora volt. Utána mulatság, melyen két zene­kar játszott. A szövetkezeti tagok lelkesek voltak, amikor távoztak a közgyűlésről. Biztosan emlékezni fognak sokáig rá. Mindnyájan azon voltak, hogy a közgyűlés a legsike­resebben menjen végbe. Az EFSz- ben lévő CsISz-tagok becsülettel megállták helyüket az előkészüle­teknél. Egyenértéküekké váltak a többi EFSz tagokkal és munkájuk­kal példát mutatnak a köbölkúti CsISz tagjainak, akik keveset tet­tek a közgyűlés sikeres lefolyásának érdekében. A közgyűlés sokat jelentett az EFSz- és CsISz tagoknak. Sok olyan problémát megoldottak, amely ezelőtt nem volt világos számukra. Lelkesedve kezdenek a munkához. Örökre lerázták magukról a nyti- gött, betaposták, a fekete földet, melyet most gépekkel müveinek meg. Néha felemlítik, hogyan éltek valamikor, s összehasonlítva mai életükkel -— még elszántabb&n in­dulnak előre az új sikerek felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom