Vári Albert: Berde Mózsa - Unitárius könyvtár 10-11. (Kolozsvár, 1926)

25

gét 6000 írton értékesítette. Vagyonának többi része a saját szorgalmának, eszességének és takarékosságának a gyümölcse. Éppen ezért az ember önkénytelenül is azt kérdi, hogy miképpen tudott olyan szép vagyont gyűjteni ? Hisz szegényen kezdte az életet s mint dúsgazdag ember fejezte be 50 évi gyűjtés és szerzés után ? Ennek magyarázata egyfelől az ő jellemének alaptulajdonságában s másfelől a szerencsés külső körülmények összetalálkozásában van. Legendák fűződnek az ő igénytelenségéhez, lemondásához és takarékosságához. Amit félre tehetett, arról azt mondotta, hogy ő annak nem tulajdonosa, hanem csak kezelője. Az egyszer megindított tőke azután, mint a hógomolya önmagától is növekedik, még addig is, amíg tulajdonosa alszik. Berde egymagában több ember munkáját végezte s az ügyvédség mellett mint fiatal jószágkormányzó már tekintélyes alaptőkére tett szert. Ömaga 1850-ben azt az összeget 21,855 írtra becsülte. Ez volt a kovász. Amig nem voltak takarékpénztárak, addig jónevű kereskedőknél kamatoztatta vagy értékpapírokba helyezte, azután pedig vagy takarékbetétekként vagy értékpapírokba téve kezelte. Halálra és vagyonelkobzásra történt elitéltetésekor sikerült Kelemen Benő jó barátja