Vári Albert: Berde Mózsa - Unitárius könyvtár 10-11. (Kolozsvár, 1926)

16

dott lelki szárnyaival túlszállott a szülők legmerészebb álmain. Fejlett gyakorlati érzéke nem elégedett meg a puszta elméleti tudományokhoz való szegődéssel. Más utat keresett a boldogulásra és érvényesülésre. Jogi pályára lépett s az ügyvédséget tűzte ki további tanulmányainak céljául. Ez a pálya egyike a legszebb és legkívánatosabb emberi foglalkozásoknak. Az elnyomottakat védeni, az igazságot keresni és érvényre emelni, az üldözött erényt s a megrágalmazott becsületet diadalra juttatni, a tudatlanoknak és járatlanoknak a törvény paragrafusainak útvesztőiben világossága és vezére lenni: valóban eszményi foglalkozás. De az erkölcsi oldala mellett szabadságot és önállóságot biztosít s anyagilag is jutalmazza a munkát és fáradságot. Erre érzett kedvet és hivatást Berde is s már 1837 szeptember 1-én M.-Vásárhelyen a ref. kollégiumban a jogi előadásokra iratkozott be. De a tanuláson kívül itt még más gondja és kötelessége is volt. Önmaga fenntartásáról is gondoskodnia kellett. A helybeli itélőmesteri kancellárián írnoki állást kapott s így megélhetése itt is biztosítva lett. A jogi pálya elvégzése után 1840 december 10-én ügyvédi vizsgát tett. A vizsgáló-bizottság a következő bizonyítvánnyal képesítette : „Mind szóbeli jeles