Vári Albert: Berde Mózsa - Unitárius könyvtár 10-11. (Kolozsvár, 1926)

14

vallásúak is kezet fognak az unitáriusokkal a szent cél érdekében. Látta azt az áldozatos szeretetet, amellyel a székelység felkarolja az iskola ügyét. Látta a Koronka József, Almási Mihály János, Kelemen Benő és Koncz Márton kifejtett nagy ügybuzgalmát. Mindezek élénken bevésődtek a fiatal tanuló gyermeklelkébe.

Az unitárius középiskolai tanulók útja Sz.-Keresztúrról Kolozsvárra vezetett, ide hozta Berdét is atyja 1834—35-ik iskolai évre. Egyenruhás (togatus) deák lett, de már a következő évben átlépett a nem egyenruhás (secundanus) deákok közé s így három év alatt végezhette a középiskolát. Iskolai életében az a kitüntetés érte, hogy az egyházi főgondnoknak, Vargyasi Dániel Eleknek fia: Gábor mellett magántanító lehetett Székely Miklós igazgató ajánlata folytán, amiért évente 80 forint fizetést kapott s így szülőit a tanulás költségei alól teljesen mentesítette, sőt még fölösleges pénze is maradt, mert eddig évi 16 forintot kapott szülőitől. De ez az új helyzet más tekintetben is nagy jelentőséggel és áldásos következményekkel bírt élete további folyásában. A tanító és tanítvány között meghitt, bizalmas viszony fejlődött ki, amely későbben a közpályán sem lankadt, amikor mind a két férfi előkelő helyet