Vári Albert: Miért vagyok én unitárius? - Unitárius könyvtár 7. (Kolozsvár, 1926)

10

is ő bűnhődik. Ez az igazság. Miért igye) kezném én a jóra, miért akarnám telkemet a kisértésektől megoltalmazni, és miért kerülném a bűnt, ha avval a tudattal élnék, hogy őseim bűne úgy is nyomja lelkemet s attól én meg nem szabadulhatok? Vagy igazság volna az, hogy valaki egész életében a bűn minden útját járja s mégis érdemes ember legyen azért, mert ősei sok jót tettek és nemesen éltek. Ezeket sehogy sem tudom megérteni s ezért inkább az unitárius vallásnak adok igazat, amely azt tanítja, amit a közmondás is tart, hogy „minden ember a maga sorsának kovácsa “. Azért éljen becsületesen, lélek szerint minden ember. Fejtse ki Isten adta tehetségeit. Cselekedje a jót. Ne essék kétségbe a fölött, hogy a jóra képtelen eredeti természeténél fogva ; de ne is higyje el magát, hogy ő bármi rosszat tegyen, mégis üdvözül; mert Isten erre választotta el. Akarata ellen senki sem juthat a menyországba, de erős akarattal mindenki megtalálhatja azt. Ez az emberi akarat müveit sok csodát a tudomány mezején s ez lesz a jövőben is a haladásnak és fejlődésnek s ezzel együtt az emberi boldogulásnak legbiztosabb rugója és iránytűje.