Gagyhy Dénes: Dávid Ferenc - Unitárius könyvtár 6. (Kolozsvár, 1926)

15 sére. Körülményei szerencsésen alakultak, mert vallása megnyerte János Zsigmond hajlandóságát, ami elsősorban Blandrata közbenjárásának tulajdonítható; így nem okozott különösebb nehézséget a tordai országgyűlés azon határozatának kieszköz­lése sem, mely szerint „nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért más bár­kit is fogsággal,„vagy helyéről megfosztás­sal fenyegessen...“ Melius végső leszámolásra készült Dávid Ferenccel. E célból vitára hívta őt Debrecenbe. Dávid azonban nem ment el, hanem a fejedelmet kérte, hogy zsinatot hirdessen s arra a magyarországi papságot is hívja meg. Hosszas ingadozás után, 1568 március 8-án, Gyulafehéváron megkezdő­dött a disputáció, János Zsigmond jelen­létében. Melius is, Dávid is a maga teljes vezérkarával jelent meg; a szót természe­tesen a két püspök vitte, de a vitában mindnyájan résztvettek. Döntés ez alkalom­mal sem történt, mert a kálvinisták kemé­nyen kitartottak a szentháromság sérthe­tetlensége mellett, Dávidék szintén maka­csul védelmezték saját álláspontjukat. Azon­ban a zsinat mégsem volt haszon nélküli ez utóbbiakra nézve: a fejedelem és hét tanácsosa elfogadta tanításukat és forma szerint, hivatalosan megalakították egyhá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom