Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

31

ségek megmagyarázásával magát a lét kérdését is megoldotta volna. Ha pedig szerinte a lelkiismeret nem eredeti tehetség, hanem bizonyos erők eredője, akkor ezzel szemben a mi nézetünk is ép oly jogosult, midőn hiszünk erkölcsi öntudatunk valóságában s hirdetjük, hogy lelkiismeretünk hangjában Isten szózatát halljuk.

De úgy érzem, hogy a kép még nem teljes. Vannak a Péterfi Dénes szellemi arcán és lelki alkatán még homályban hagyott területek, melyeket a teljesség kedvéért meg kell világítanunk. Mert Péterfi nemcsak igehirdető volt, hanem embertárs is. Péterinek nemcsak egy fóruma volt: a szószék, hanem működésének egy része más területen folyt le. Teológiai tanári működéséről nem szólok részletesebben. Érintettem azt a kijelentését, hogy ez is szószéki szolgálatának kiegészítő szerves része s ott sem adhatott egyebet, mint amit a szószéken hirdetett. A hallgatóságban sokan lehetnek, kik meghatott lélekkel hálásan emlékeznek vissza az időre, mikor lábainál ültek s magyarázatait hallgatták. A magam részéről sajnálom, hogy nem lehettem részese és élvezője ez előadásainak.

Péterfi Dénes a Keresztény Magvetőnek először társakkal, később egyedül 1877-től nyugalombavonulásáig 1910 végéig 33 éven át volt szerkesztője. Szerkesztői működése s ideje majdnem összeesik lelkészi szolgálatával. Megállapítani azt a hatást, melyet a Keresztény Magvető a múlt század második