Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

11 kereszténységnek a 19. százévben Angliában legna­gyobb és minden idők kereszténységének egyik leg­nagyobb egyházi atyja... A keresztény világnézetet senki e százévben fényesebben, áthatóbb és tisztább* látással, erősebb következtetéssel nem védte, mint ő. Gondolkozásának tisztája : az egy örök élő Isten ... Munkái: a tisztult kereszténység prófétai inspiráció­ban ; élete: a vallásos elvek gyakorlata keresztény szentségben.“*) Hogy tehát Péterfi szellemi hagyatékát valódi értéke szerint megbecsülhessük, Martineaun keresz­tül Herbert Spencerig kell visszamennünk. És vázolni fogjuk filozófiai rendszerének azon elemeit, amelyek ellen harcolva Martineau a kereszténység legmélyebb pillantást! apologetái közé emelkedik. H. Spencer az agnosticizmus főképviselője. Ebbe a metafizikai háttérbe helyezi bele a modern termé­szettudomány eredményeiből felépített fejlődéstani rendszerét. Abban áll jelentősége, hogy a fejlődés elvét, melyet Darwin csak az állatvilág keletkezésére és magyarázatára alkalmazott, belevitte egy filozófiai világnézet alapjául és vezető elvéül. De nem akart összeütközésbe jőni a hit tételeivel sem s ezért fel­állította az absolution megismerhetetlensége elvét, melyet választófalnak szánt a filozófia és vallás kö­zött. S azt remélte, hogy ezzel helyreállította a békét a kettő között. Az eredmény azonban nem ez lett* •) Keresztény Magvető 1900.

Next

/
Oldalképek
Tartalom