Ferencz József: Emlékeimből - Unitárius könyvtár 4. (Kolozsvár, 1925)
6 Ferencz József gyobb deákok, akikből aztán sok el is esett a csatatéren, de mivel ezek a kollégium udvarán katonai gyakorlatokban oktatást nyertek, azokat én is figyelemmel kísérve, a tanítás pedig az iskolában megszűnvén, ahogy hazamentem, a falusi magyar ifjakat én is oktatni kezdettem a katonai gyakorlatokra, amiért majdnem meglakoltam, mert a falu nagyobb része román volt,, akik ezt nem jó szemmel nézték, amihez közbejött még, hogy a biránk a szomszédos román gazdával a szántásnál összeveszvén, reálőtt s a lábán meg is sebesítette. Erre lett nagy lárma a faluban, félreverték a harangot. Nekem menekülni kellett a faluból s egy nagybátyámmal Agyagfalvára, onnan nőtestvéremhez Hidvégre, de innen.is menekülnünk kellett Háromszékre s ott is maradtam, amig Bem megtisztította az országot az osztrákoktól. Csak azután jöttem haza. Agyagfalván és Háromszéken szerzett élményeimre és tapasztalataimra nem terjeszkedem, ki. Pedig különösen az agyagfalvi gyűlés lefolyásáról sok kedves emléket őrzök. De miután hazajőve az iskolába, Kolozsvárra nem jöhettem,, mert az akkor katonai kórház volt, 2 évet otthon töltöttem s édes anyámnak a gazdálkodásban, amit tudtam, segítettem. De édes anyámat, apám akkor már nem élt, anyai szeretete ismét arra indította, hogy engem minden áron az iskolába beküldjön, ahol 1855-ben a gimnáziumot
