Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete Visszatérve hazájába, máj- és lépbaj gyötörte, amiért egy évig nem foglalhatta el papi állását. Használta a híres borszéki fürdőt s így meggyógyulva, 1839-ben lépett hivatalba, de csak az 1840-iki bölöni zsinaton szentelték fel.17 Kezdettől fogva haláláig mindig tanára is volt a főiskolának. Sőt mindjárt 1839-ben az aug. 25-én kezdődött zsinaton paedagogarchává választották.18 1842-ben megnősült. Nőül vette homoródkarácsonyfalvi Füzy János tanár és egyházi főjegyző s kissolymosi Gyergyai Krisztina leányát, Borbórát (szül. 1818 okt. 18-án, megh. 1895 dec. 2-án.). Családjának, az irodalomnak, egyházának élt. Az 1848—-9-iki mozgalmakban élénkebb részt nem igen vett, de annál buzgóbban működött halkan, csendben az elnyomatás korszakában, dolgozva s buzdítva és vigasztalva másokat. 1854-ben kolozs-dobokai esperes lett s már 1852. óta egyházi helyettes főjegyző. Szinte egy évtizeden ót el volt tiltva a püspökválasztó zsinat- Végre megjött az engedelem s a zsinat napjául 1861. júl, 1-je tűzetett ki. Tordán. Székely Mózes egyházmegyei főjegyző és püspökhelyettes volt a jelölt. De az ő jelöltségét sokan ellenszenvvel fogadták. Ugyanis 22 éves fia, aki segédkántor volt, megdorgáltatván, katholikussá lett; a püspökhelyettes felesége is gyakran járt a katholikus templomba, amit zokon vettek tőle. A püspökhelyettes politikai magatartásával is elégedetlenek voltak. Így az előértekezleten tekintetök Krizára esett. Püspökké választották. Azt írja Kovács Istvánnak (1861. júl. 6.), hogy a legkisebb vágy és előkészület nélkül ment a zsinatra. Az előkelőségek kérése, jóakaróinak biztatása fogadtatta el véle a méltóságot. „Elszántam magamat a rögös pályára, azon elhatározással, hogy ezentúl csak azon szentírósi elvet tartva szemeim előtt: egy a szükséges dolog ! s lemondván 9 .