Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

Kriza János emlékezete Visszatérve hazájába, máj- és lépbaj gyö­törte, amiért egy évig nem foglalhatta el papi állá­sát. Használta a híres borszéki fürdőt s így meg­gyógyulva, 1839-ben lépett hivatalba, de csak az 1840-iki bölöni zsinaton szentelték fel.17 Kezdettől fogva haláláig mindig tanára is volt a főiskolának. Sőt mindjárt 1839-ben az aug. 25-én kezdődött zsi­naton paedagogarchává választották.18 1842-ben megnősült. Nőül vette homoród­­karácsonyfalvi Füzy János tanár és egyházi főjegyző s kissolymosi Gyergyai Krisztina leányát, Borbórát (szül. 1818 okt. 18-án, megh. 1895 dec. 2-án.). Csa­ládjának, az irodalomnak, egyházának élt. Az 1848—-9-iki mozgalmakban élénkebb részt nem igen vett, de annál buzgóbban működött halkan, csend­ben az elnyomatás korszakában, dolgozva s buz­dítva és vigasztalva másokat. 1854-ben kolozs-dobokai esperes lett s már 1852. óta egyházi helyettes főjegyző. Szinte egy év­tizeden ót el volt tiltva a püspökválasztó zsinat- Végre megjött az engedelem s a zsinat napjául 1861. júl, 1-je tűzetett ki. Tordán. Székely Mózes egyházmegyei főjegyző és püspökhelyettes volt a jelölt. De az ő jelöltségét sokan ellenszenvvel fo­gadták. Ugyanis 22 éves fia, aki segédkántor volt, megdorgáltatván, katholikussá lett; a püspökhelyettes felesége is gyakran járt a katholikus templomba, amit zokon vettek tőle. A püspökhelyettes politikai magatartásával is elégedetlenek voltak. Így az elő­­értekezleten tekintetök Krizára esett. Püspökké vá­lasztották. Azt írja Kovács Istvánnak (1861. júl. 6.), hogy a legkisebb vágy és előkészület nélkül ment a zsinatra. Az előkelőségek kérése, jóakaróinak biztatása fogadtatta el véle a méltóságot. „Elszán­tam magamat a rögös pályára, azon elhatározással, hogy ezentúl csak azon szentírósi elvet tartva sze­meim előtt: egy a szükséges dolog ! s lemondván 9 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom