Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

Kriza János emlékezete.

Kriza János 1811-ben, június 28-án született Nagyajtán, Háromszék vármegyében. A Kriza-család ős fészke Toroczkó, ez az unitárius vallású, érdekes nagyar bányavidék. Költőnk apja, szintén János, az iskolákat elvégezve, egyházi pályára lépett s 1808- ban, 27 éves korában választották meg nagyajtai unitárius papnak, ahol 1855-ben történt haláláig megmaradt. Ma is élő emlékezetben van s mivel félkezű volt, jobb karja könyökből hiányozván, az öregebbek úgy emlegetik : a csonka pap. T. i. 5—6 éves korában egy szerencsétlen esés következtében eltörvén karját, a hiányos gyógykezelés miatt amputálni kellett. így, bénán, nem lévén alkalmas a bányászatra, tudományos pályára lépett; elsőnek ő a régi bányász-családból.1 Neje Bencze Borbára volt. Szász Károly azt mondja róla, hogy tűzről pattant, vidám kedélyű s eleven, tréfás és dalos aszszony volt.3 Tőle örökölhette költőnk némely tulajdonságait, de anyja rá közvetlenül nem hathatott, mert már 1814. július 15-én meghalt. Az özvegyen maradt pap másodszor is megnősült, elvevén Kisgyörgy Annát, aki 1848-ban halt meg, kolerában. A költőnek jóságos nevelőanyja volt s talán ő reá értendők Szász Károly adatai. Az öreg Kriza élete alkonyán harmadszor is megnősült, hetven éves korában, feleségül vevén Koncz Zsuzsannát, Kiss Mihály unitárius pap özvegyét, egy szintén 70 esztendő körüli asszonyt, aki 1868-ban halt el.8

Nagyajta a székelységnek arra a húsz hely