Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
12 Dr. Versényi György tásra az unitárius növendékek. A másik nehézség a rengeteg módon felszaporodott irodai munka. Ez akkor még tizedrésznyi volt. Püspök korában volt titkára, Jakab Elek, aki Jól ismerte az unitárius egyházi viszonyokat, azt irta : „A jog és felelősség nagy elosztásában nem nagy a püspök osztályrésze s az is inkább az ellenőrzésben áll. Kriza alatt annál kevésbbé volt ez súlyos, mert elnöktársa, a főgondnok, káli Nagy Elek, egy fényes és gyakorlott kormányzó tehetség, ki amikor ő püspök lett, már tiz évig vitte az egyház legfőbb igazgatását, vitte erős kézzel, páratlan tapintatossággal és sikertől áldva, az egyház hajóját vésztő) megóva.“24 Ami a tanárkodást illeti, a theologián kellett tanítania, hetenként néhány órát. Tanít dogmatikát és morális theologiát, de leginkább a gyakorlati lelkipásztorkodás körébe eső disciplinákat : homiletikát, Jiturgikát, cura pastoralist. Éppen így könnyebb volt a mainál az újságírás akkori kényelmes, patriarchális módja. Fiatal korában egy évig volt segédszerkesztője a Nemzeti Társalkodó-nak, az Erdélyi Híradó heti mellékletének. Dolgozgatott az Erdélyi Híradó-ba, a Brassai Vasárnapi Ujság-ába s később a Kolozsvári Közlöny-be. Nagy Lajos és Jakab Elek 1861-ben megalapítván a ma is élő s mindig magas színvonalon álló Keresztény Magvető-t, Kriza nevére és népszerűségére szükségük volt. A tervezgetésben, alapításban és a két első évfolyam szerkesztésében részt vett, sőt nevet is ő adott a folyóiratnak, anélkül, hogy fárasztóbb munkásságot kellett volna kifejtenie. Anyagi viszonyai sem voltak túlságosan nyomasztók. Tisztes szegénységben élt s nem küzdött nagy anyagi bajokkal. A papi fizetés csekély volt, az igaz, hanem hozzájárult a fél tanári fizetés.
