Perczelné Kozma Flóra: A szabadelvű theologia előnye korunk sociális áramlataira nézve (Budapest, 1910)

6

hiszen a kívülről jövő és már az emberiség gyermekkorában megtörtént megváltás tana kizárja a saját munkával elősegített, lelki evolúción alapuló megváltás eszméjét.

Hz atheizmuson alapuló szabad gondolat viszont materializmusa miatt tagad minden magasabb eredetű egyéni munkát, minden eszményiesen tiszta missiót és tényleg kívülről a kor szellemétől jövő suggestiót, mely éppen a fáradhatatlan emberi munka által, a legdemocratikusabb és ránk nézve legnemesebb és legambitiosusabb formában, saját közreműködésünkkel kívánja szinte kierőszakolni a tökéletesebb világot! És miután a socializmus a dogmákkal és haszontalan formákkal ezt a lelkes hitet is eldobja magától, természetesen a léleknek magasztosabb erkölcsi haladását és tisztaságát sem igen vallja. Ezt bizonyítják modern költőinek pessimistikus, örökösen a lelki halált, enyészetet, rothadást, erkölcsi elzüllést és általános leromlást megénekelt munkái, melyek ugyanolyan ambitióval — itt-ott kiváló tehetséggel — sőt oly lelkesedéssel vannak írva, akár régi költőinknek a nemes, igaz és magasztos isteni célokról írt költeményei.

E szerint az atheizmuson alapuló socializmus az igazságosabb berendezést nem annyira a köteles emberszeretettől, a mások jogai iránti tisztelettől várja — melyet ha óhajtandónak tart is, de eljövetelében nem tud hinni — hanem