Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
46 Imádságos könyv Geistes Gotts), s arról beszél, hogy nem elegendő a történeti hit (,historischer Glaube) és a külső ismeret {eusserliehe Erkenntnis), hanem szükséges a belső meggyőződés belső kinyilatkoztatása {die innerliche Offenbarung der innerlichen Lehre). Azt is kifejti, hogy a belső megvilágosodás {Afflatus, vagy Offenbarung) a Szentírástól függetlenül adatik meg az Isten különös kegyelmében részesülőknek, s ennek hiányában hiába ismeri valaki a Szentírás betűit, nem juthat el Isten ismeretéhez. A felsoroltak nyilvánvalóan rokoníthatóak azokkal az eszmékkel, melyek ellen Heltai hadakozik az imádságos könyv paratextusaiban, ám két mozzanat alapján még azt is valószínűsíthetjük, hogy a kolozsvári nyomdásznak és írónak éppen Gczmidele követőivel kellett megvívnia. Az egyik a Lengyelországba visszatért prédikátor neve. Ennek megfejtése sok nehézséget okozott a szakértőknek, de a legmeggyőzőbbnek az a javaslat bizonyult, hogy fémmel dolgozó ötvös, vagy kovács mesterségnévből származhat. (Ezt már Francisc Páll immár csaknem negyven esztendeje megfogalmazta.) Ez lehet tehát a magyarázat arra, hogy a Kolozsvárott honos sok kézműves és iparos szakma közül éppen ezt választotta ki Heltai az ellenfelek megnevezésére, s rendre „felette igen bölcs kovácsok”-ról beszél. Másik érvünk a tárgyalt levél egy dogmatikai mozzanata. A Lengyelországba visszatért prédikátor rendre leegyszerűsítőnek, vagy vádaskodónak tartja a Heltai által róla híresztelteket, s folytonosan árnyaltabb megfogalmazást követel. Egyetlen tétel esetében azonban nem teszi ezt, elismeri, hogy valóban tanította Kolozsvárott, hogy Isten a bűn oka, s kijelenti, hogy ezzel a nézetével a lengyelországiak sem értenek egyet, s talán az egész földkerekségen sincs olyan ember, aki erről azt tanítaná, amit ő.53 53 A nézetrendszer legjobb összefoglalása Pirnát Antal biobliográfiájában olvashat): Bibliotheca Dissidentium, XI. 1990, 151—158.
