Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Bevezetés

6

bizonyítani. Minélfogva kérdésbe lehet tenni azt: hogy vájjon a tudomány nem ingatja-e meg az Istenben való hitet is, ami a vallás alapja? Erre nézve biztosításul szolgál az, hogy bármily messze haladjon a tudomány a maga felfedezéseivel, mindig maradnak kérdések, amelyeket az emberiség csak egy ismeretlen erővel, az Istennel fejthet meg és igy a vallás egy vagy más formában örökre megmarad.

6. A különböző népek vallása megegyezett-e egymással ?

A különböző népek vallása nem egyezett meg egymással. Némelyek élet és érzés nélküli tárgyakat, mások a napot, holdat és csillagokat, mások különféle állatokat és kiváló embereket imádtak Isten gyanánt. Az emberiségnek aránylag még ma is csekély része emelkedett oda. hogy az Istent úgy ismerje és imádja, mint ama szellemi erőt, mely a mindenséget áthatja; nevezetesen pedig az erkölcsi világrendet fenntartja.

Valamely nép vallásának a kialakulására befolyást gyakorolhat az illető népnek míveltsége, különböző szokásai, életmódja, éghajlata és foglalkozása. Ehhez képest a vallások fejlődésében a következő fokozatokat szokták megkülönböztetni;

1. A feticizmus, amely élettelen tárgyaknak: kőnek, fának, vagy tuskónak imádásában áll.

2. A sabeizmus, amely az égi testeket tette az imádás tárgyaivá.

3. A totemizmus, amely már állatokban személyesítette meg isteneit.

4. A görögök és rómaiak vallása, amelyben már az istenek emberi alakban jelennek meg.

5. A perzsák vallása, amelynek hívei a jó és rossz, a világosság és sötétség szellemének a képviseletében két istent imádtak.

6. A zsidó vallás a fennebbi pogány vallásokkal szemben nagy haladást mutat, mert itt csak egy istent imádnak, aki mint hatalmas király, vagy bosszúálló Úr jelenik meg.