Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Második rész: Az Új Jézus által rendelt vallásos szertartások

67 Minthogy pedig a sacramentumokat rendesen az Isten különös kegyelmi eszközeinek tekintik, melyek által — például — az ember megigazul, bűnei eltöröl­tetnek stb., ezért az unitáriusok a keresztséget és úr­vacsorát is sacramentumok helyett inkább vallásos szer­tartásoknak nevezik. 124. Minő hatást tulajdonítunk ezeknek a szer­tartásoknak ? Ezekről a szertartásokról nem hisszük, hogy azok önmagukban Isten különös kegyelmi erejét közvetí­tenék, hanem kötelességeinkre figyelmeztető eszközök­nek tartjuk, hogy általuk Jézus példája követésére és jó cselekedetek gyakorlására buzduljunk. I. A KERESZTSÉGRŐL. 125. Mi a keresztség? A keresztség az a vallásos szertartás, mely által az ember a keresztény vallás tagjai közé az anyaszent­­egyházba ünnepélyesen beavattatik. Szoros értelemben véve tehát nem a keresztség teszi az embert kereszténnyé, mert a keresztény szülők­nek gyermekeik is keresztények. Mint Pál apostol mondja: ha a gyökér szent, az ágak is szentek. Róm. 11, 16. A keresztség csak egy külső, ünnepélyes nyil­vánítása annak, hogy mi keresztény hitünket nagyra becsüljük s azt óhajtjuk, hogy a nyomunkba lépő nem­zedék is híven ragaszkodjék ahhoz. 126. Ki szerezte a keresztséget? A keresztséget Jézus szerezte, ki maga is meg­kereszteltette magát Keresztelő Jánossal. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom