Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Első rész: A hit tárgyairól

59 annál, mint aki mást lenéz, mert nem ugyanazon kel­méből csináltatott magának ruhát, vagy nem ugyan­azon étellel táplálkozik. Egyedül idvezítő vallás nincs; azaz: egyik vallás­felekezet sem mondhatja el magáról azt, hogy az idves­­séget egyedül nála lehet megtalálni, mert mindenik val­lás idveziti azt, aki annak igazságában hisz; aki annak tanításait önmagára nézve megnyugtatónak, saját meg­győződésével összhangzásban állóknak találja. Ebből következik, hogy bár minden vallás magá­ban véve idvezítő, de egy emberre nézve mégis csak egy vallás lehet idvezítő, t. i. amelyet ő igazán hiszen s amelynek tanítása t megtarthatja és követheti lelki­ismeretének teljes megnyugtatásával. Ha már valaki vallását nem találja magára nézve megnyugtatónak, szabad azt megváltoztatnia; de ki azt minden igaz ok nélkül vagy éppen nyereségvágyból s önhaszonlesésből változtatja, a legdrágábbal, lelkiisme­retével játszik. A vallásváltoztatás módját az országos törvények határozzák meg. V. A BŰNRŐL ÉS ANNAK BOCSÁNATÁRÓL. 108. Mi a bűn. Minden rossz cselekedetet, miáltal az erkölcsisé­­get megsértjük s az évángélium parancsait áthágjuk, bűnnek nevezünk. -----109. A bűn hányféle? A bűn kétféle: cselekedeti és mulasztási. Cseleke­deti bűn az, midőn valaki bármi névvel nevezendő rosszat cselekszik. Mulasztási bűn pedig az, ha valaki a jót, ami köteles volna megtenni s meg is tehetné, halogatás-, részvétlenség , vagy hanyagságból megfenni elmulasztja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom