Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)

Első rész: A hit tárgyairól

39 Jézusnak vallás-erkölcsi elveit leginkább az úgy­nevezett hegyi beszédben találjuk kifejtve Máté 5., 6. és 7. részeiben. Ebből megtanuljuk: a) hogy kik a boldogok (5, 3—13); b) hogy mi a tanítványok elhivatása (5, 13—17); c) hogy minő különbség van a régi és az új tör­vény, vagy Mózes és a Krisztus között (5, 17—48); d) hogy a képmutatás a legnagyobb bűn (6, 1—23); e) hogy az ember szeretetének tárgya csak egy lehet (6, 24—34); f) hogy az ítéletben mások iránt legyünk szelídek, magunk iránt szigorúak (7, 1—14); g) hogy az igaz vallás gyümölcse a tett (7,15—29). Nevezetesebb példabeszédek: 1. A magvetőről. Máté 13, 3—8. Értelme, amint ez ugyancsak Máté 12, 18—23. verseiből látható, ez: Vala­mint minden tanításnak, úgy az Isten igéjének is ered­ménye attól függ, hogy minő lelki állapotban vannak azok, akik azt hallgatják. 2. A tiszta búzáról és konkolyról. Máté 13, 24—30. Értelme: az erény és bűn együtt fejlődik az emberi szívekben. De valamint a tiszta búzát a konkolytól ara­táskor külön választják s míg amazt a csűrbe takarít­ják, ezt á tüzbe vetik: úgy az erényre is egykor juta­lom, a bűnre büntetés várakozik. 3. A mustármagról. Máté 13, 31—32. Értelme: a kezdetben kicsiny terjedésű Isten országa idővel a föld minden népét magába öleli. És ez eljő anélkül, hogy az ember eszébe vehetné. Luk. 17, 20. 4. A kovászról. Máté 13, 33. Értelme: mint kovász a tésztát: úgy fogja egykor áthatni az évangélium az elméket és sziveket. De a farizeusok és Heródes ková­száról, t. i. az álszenteskedéstő! és gonoszságtól óva­kodni kell. Márk. 8, 15. Ide tartozik a gyalomról szóló példabeszéd is. Máté 13, 47—50. 5. Az elrejtett kincsről és a drága ayöngyröl. Máté 13, 44—46. Értelme: a szellemi kincsnek keresése minden fáradságot és áldozatot bőven kárpótol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom