Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)
Első rész: A hit tárgyairól
25 gyünk s ennélfogva egymás iránt kölcsönös szeretetve és egyetértésre köteleztetünk. 39. Minek nevezzük az Istent leggyakrabban? Istennek a szentírásban előforduló nevei közül, ilyenek; Jé hova, Űr, Király, Atya, mi leggyakrabban használjuk ezt: Atya s Jézus példája szerint, leggyakrabban nevezzük az Istent mennyei Atyánknak. 40. Miért nevezzük az Istent Atyánknak? Az Istent Atyánknak nevezzük egyfelől azért, mert ő a mi teremtőnk s létünket neki köszönhetjük ; másfelől pedig azért, mert ezáltal leginkább kifejezzük az ő jóságát, igazságát és irgalmasságát. Valamint az édes atya gyermekei iránt jóságot, igazságot s okos engedékenységet szokott tanúsítani; úgy, amidőn Istent Atyánknak nevezzük, ezzel megvalljuk, hogy ö által élünk, mozgunk és vagyunk. Csel. 17, 28. Azaz: az ő gyermekei vagyunk s mint Atyánkat irányunkban jónak, igaznak és irgalmasnak hisszük. 41. Mit értünk azon, hogy az Isten jó? Azon, hogy az Isten jó, azt értjük, hogy ő minden teremtményeivel sok jót teszen, nemcsak a jókkal és az érdemesekkel, hanem a büntetésre méltókkal is. Az ő áldása naponta megújul rajtunk és szeretete irántunk kifogyhatatlan. Minő különbség az Isten jósága és az emberek jósága között! Mi jók vagyunk azokhoz, akik hozzánk jók és szeretjük azokat, akik minket szeretnek: Az Isten jóságának és szeretetének nem mások adnak irányt; mert ő maga a jóság és a szeretet. A ti mennyei Atyátok feltámasztja az ő napját mind a jókra, mind a gonoszokra és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak földjére. Máté 5, 45.
