Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött Egyházi Főtanácsának Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1941)
17 8. Jelenti főgondnok-elnök, hogy az Egyházi Főtanács következő tárgya Józan Miklós püspök afiának az ünnepélyes hűségeskű-tétele és beiktatása a templomban. A Kormányzó Ür őfőméltósága az EKT. 1489—1941. sz. határozata szerint a Józan Miklós afia püspökké történt megválasztását ugyanis megerősítette szept. 13-i, Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával s hogy a hűségeskű bevétele és a beiktatás megtörténhessék — amiket a püspöki lakáson a különböző üdvözletek fogadása fog követni — jelen főtanácsi ülést az elnök felfüggeszti a templomban bekövetkező megnyitásig. * * * A templomban nagy és előkelő vendégek és közönség jelenlétében az 5. sz. kezdőének és a 213. sz. gyülekezeti ének első versszaka után a következő imát mondja Taar Géza nagyajtai lelkész: Mindenható Isten! Örökkévaló Felség! Akik téged szomjúhozó szívvel keresnek, akiknek álmuk méze, virradásuk boldog bizodalma Te vagy; akiknek szívügyök az Isten — nem lehet szebb szó számunkra: Miatyánk! Gondviselő édes atyja minden gyermekednek ! Ügy jövünk és úgy érkeztünk ma hozzád, mint boldogan bízó, játékos szívű gyermekek, akiknek meg-megfeledkező, játékos gyermek gyönyörűségeit, két szerető szempár örök hűsége kíséri; akiknek örök atyai vigyázásod adja a virradatot, atyai lelked, erős kezed az elhívást, a reggeli elindítást a küzdelemre; akiknek beérhetetlen bölcseséged adja a tanácsot a szent tusakodásban, soha megnemszűnő, gondviselő jóságod a nappal kenyerét, a küzdő ember köntösét — mindeneket Uram! Ügy jöttünk ma hozzád kincses Kolozsvárról, messzi hegyek alján a még mindég vérző csonka végekről tán, mint akik csak Benned, csak általad tudunk bús szétszóródásban, könnyes csonkaságban újból egybeforrni, boldogan bízókká, emberekké lenni.
