Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)
Méltóscigos és Fötiszielendö Egyházi Főtanács! Az 1938 októberi főtanácsi ülés óta egyházunk nehéz helyzetén lényegesebb változás nem történt. Most is küzdünk az egyházunk és iskoláink békés- életét, elintézendő ügyeink nyugodt menetét gátló különféle nehézségekkel. Újabban a külpolitikai helyzet válságai minden országban éreztetik hatásukat, különösen ezek gazdasági életében. De az egyházunkat is érintő gazdasági nehézségeken kívül nagy jelentőségű kisebbségi problémák is várnak megoldásra. Hiszen az elmúlt év folyamán a kormányhoz egyes ügyekben és összefoglalóan is tett előterjesztéseink és eljárásainkon felül legújabban a kisebbségi sérelmekről a kormány elé terjesztett memorandummal kapcsolatban lelkészeink államsegélyének csekély voltát, egyes helyi hatóságok zaklatásait, felekezeti iskoláink nehéz helyzetét, a tanerők kényszernyugdíjazását, a külön capacitate vizsgák meg nem szervezését, két bezárt elemi iskolánk ügyét, elemi iskoláink szükséges kibővítéséhez az engedély megtagadását, az állami elemi iskolákban növendékeink anyanyelvükön oktatásának hiányát, stb. kellett panaszolnunk. Ha ezekkel szemben némely tekintetben helyzetünk javult is, mégis további szívós kitartásra és teljes erőmegfeszítéssel szakadatlanul végzendő további munkára és küzdelemre van szükség, amíg elérhetjük egyházunk hajójának biztos révbe jutását. I. Az állammal való viszonyunk. 1. Egyházi ügyek. A királlyal és az országgal szemben érzett hagyományos lojalitásunk kifejezéséül a testvéregyházakhoz hasonlóan valamennyi egyházi alkalmazottat felhívtuk arra, hogy az év elején a Nemzeti Újjászületés Frontjába lépjenek be. Nagy örömmel töltött el mindnyájunkat a legfelsőbb helyről megnyilvánult bizalomnak az a jele, hogy II. Károly király Őfelsége Főt. Varga Béla püspök urat a szenátus tagjává nevezte ki, s ezzel habár nem is intézményesen megszervezve, — mert ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség, de a Főt. püspök úr személyéhez kötötten egyházunk az ország törvényhozásában újra képviselethez jutott, amit 1923 óta igyekeztünk elérni. Az elmúlt évben is különböző akadályok merültek fel egy- 29 -