Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)
megnyugodva az aggodalmaskodók, hogy van és lesz gondom arra, hogy amennyiben a körülmények és a helyzet engedik, be is váltsam, megva'ósítsam, amit lehet. De programmpontjaim beváltása nemcsak tőlem, hanem nagyrészben a lehetőségektől függ! Amíg nem lesznek nagyobb számmal felekezeti iskoláink, jól képzett s az egyházhoz húzó tanítói-karunk legalább meg nem kétszereződik, belmissziói életünk a különböző egyleteinkben nem nyilvánulhat meg szabadon, szóval, amíg népünk valláserkölcs művelését folyamatosan, tervszerűen, megszakítás nélkül nem gyakorolhatjuk, addig legfennebb egyházi ünnepélyeket rendezhetünk, — állandó hatósági felügyelet mellett — de elmélyülő miszsziói munkát alig végezhetünk. Abban a bízó reményben, hogy a jó Isten meg fog segíteni, hogy a béke és a kölcsönös megértés szellemének eljövetele által el fogjuk érni ezeket is, jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő: I. Először is a hála és köszönet hangját kell, hogy hangoztassam azon tisztelőim, barátaim, testületek és gyülekezetek tagjaival szemben, akik szívesek voltak felkeresni üdvözlő soraikkal először akkor, midőn a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választott, majd később pedig, midőn országunk uralkodója, II. Károly király Őfelsége kegyes volt a Szenátus tagjának kinevezni. Kérem fogadják mindnyájan e helyről hálás köszönetemet, személyem iránt megnyilvánult jókívánataikért. II. Egyházunk benső valláserkölcsi életét feltüntető esperesi vizsgálószéki jelentéseket nagy figyelemmel és gonddal olvastam el s hangsúlyozni kívánom, hogy ezekre jövőre is nagy súlyt helyezek s éppen ezért arra kell kérnem e helyen is úgy az egyházkörök, mint az egyházközségek vezetőit, hogy a vizsgálatoknál a való tényeket tárják fel őszintén, leplezetlenül, mert csak ekkor kereshetjük a betegség orvosszerét. A feltüntetett számadatok azt mutatják, hogy bár híveink vasárnapi templomlátogatásának mértéke nem csökkent, de nem is növekedett. Évek óta egy helyben álló! Már az ünnepi templomlátogatás és úrvacsoravétel sokkal megnyugtatóbb és örvendetesebb helyzetet mutat. ~ 21 -
