Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)
A beszéd után Főt. püspök úr a következő kérdéseket intézi az ifjú lelkészekhez: 1. Tetszik-e és kívánjátok-e a lelkészi hivatalt elfogadni s abban míg erőtök és egészségetek megengedi és szolgálni tudtok, megmaradni? A lelkészek felelik: Igen. 2. Igéritek-e és fogadjátok-e, hogy unitárius szent vallásunk hitelveit az evangélium alapján híven megőrzilek, híveiteket is abban megtartani igyekeztek s azon leszlek, hogy mind magatok, mind híveitek az erkölcsös, kegyes és istenes életben megmaradjatok és gyarapodjatok? A lelkészek: Igen. 3. Készek vagytok-e arra, hogy unitárius szent vallásunkért minden terhet és fáradságot elhordozzatok s azért ha kell, még életeteket is feláldozzátok? A lelkészek: Igen. Főt. püspök úr felkéri egyházi főjegyzőt, hogy az ifjú lelkészek nevét kinevezésük sorrendjében írassa be a lelkészek anyakönyvébe a templom piacán s tőlük az esküt vegye be. Dr. Kiss Elek egyházi főjegyző a lelkészek nevét az anyakönyvbe beíratja, tőlük az esküt beveszi s ezt követőleg a nyolc ifjú lelkész letérdel; püspök és főjegyző hat esperessel ráteszi jobb kezét egy-egy lelkész fejére, mialatt püspök a következő imát olvassa fel: Örökkévaló Felség! Egyedül igaz Isteni Szent lelked drága kenetével illesd és szenteld meg dicsőségednek ezen új szolgáit, ki*et a szent Apostolok gyakorlatát követve, kezeinknek rátétele mellett, Szent lelked hathatós erejéér, esedezve, kibocsátunk az Evangélium hirdetésére: adj nékik tiszta világos értelmet és józan kegyes szívet az evangéliumi igazságok hathatós fejlesztésére ’s jó példávali követésére, hogy a kegyességnek tüköréi lehessenek. Erősítsd őket, hogy a Te szeretetedtől sem magasság, sem mélység, sem élet, sem halál el ne szakíthassák szent hivatásuk körében jót tegyenek mindenekkel személyválogatás nélkül, követvén az Úr Jézusnak és Apostoloknak példáját. A Krisztus nyájára vigyázzanak, mint jó Pásztorok éltük végleheltéig. Ámen, 16 -
