Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Zsinati Főtanács 1938. október 2-4. napjaink Clju-Kolozsváron tartott püspök beiktatással és lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1938)
1938. évi augusztus 4-iki 1T8. számában megjelent minisztertanácsi jegyzőkönyv, melyben az eddig már létező törvényes szabályok, hogy úgy mondjam, kodifikáltalak és a kisebbségeket érdeklő ügyekben, a kormányzat egyes szerveire vonatkozólag, mint követendő normák írat' fák elé. Ezen jegyzőkönyvben megállapíttatik, hogy a román állampol* gároknak nyelvre, fajra és vallásra való tekintet nélkül, joguk van az állam felügyelete alatt iskolák és felekezeti kultúrintézmények létesítés sére, vezetésére, igazgatására az illető kisebbségi nyelv használatával, az 1925. évi magánoktatási törvény szervezéséről szóló törvény félté* felei mellett. Az állam költségvetése útján az iskola fenntartóinak könnyítéseket fog adni. Biztosítfatik az annyit vitatott 14 százalékos adóból való része* sedés, a lelkészek államsegélyének a többségiekkel ugyanazonos foko* zatok szerinti folyósítása, iskoláink nyilvánossági jogának megadása az érvényben levő törvények alapján. Elismertetik az a jog, hogy egyedül a szülő, gyám jogosult a gyermek etnikai hovafarfozandóságát megállapítani. Biztosítfatik az egyházi önkormányzati jog. Mondanom sem kell, hogy a törvény betűi holtak, azok csak a törvény rendelkezéseinek végrehajtásával válnak élő valósággá és a törvényben írt jogok csak akkor válnak értékké, ha a törvény jóaka* rattal, szerető szívvel és mindenekelőtt igazságossággal hajfatik végre. A politikai pártok nyomásától felszabadult kormánytól ezeket várja egyházunk! Amidőn lelkem egész melegével üdvözlöm a Zsinati Főtanácsra egybegyült unitárius testvéreimet, — a mai napra összehívott ülésün* két megnyitom. Zzinati Főtanács az elnöki megnyitót mély tisztelettel, csendben hallgatja meg s azt a maga egészében szószerínt jegyzőkönyvre veszi. 2. Arkosi Tamás aranyosköri esperes, közügyigazgató imát mond s imájában kéri Istennek áldását a Zsinati Főtanács munkájára. 7
