Benczédi Pál (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1935. évi március hó 30. és április hó 1. és 2. napjain Clujon tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1935)
I. ülés
16 iáinak ezekben a házakban. Nemcsak felnőttek iskolája, hanem kivételesen, szerencsés esetekben, nép-egyetem is. Ifjúságunk magáénak tekinti s föl is használja előadások rendezésére és táncmulatságokra. A táncmulatság előnyéről és hátrányáról is lehetne szólni, de eddigi tapasztalatunk azt igazolja, hogy ha a pap a rendezőket jól kioktatja és ellenőrzi, népünk mulatozási hajlama kielégítést nyer s sok előny és kevés hátrány származik belőle. A nehány fillér belépődíjból hasznos célokat lehet előmozdítani. Ilyennek minősítjük az építkezések, a közszükségek (nyugdíj), a karácsonyi segélyezések gyakorlását. A jelentések szerint nem mindenik egyházközségben van egyleti élet. Újabb időben az ifjúsági és a dalkörök, s a nőszövetségek tevékenysége emelkedik ki. örömmel jegyzem föl, hogy a gyermekistentiszteleteket legtöbb pap gyakorolja. A templomjárás helyenként sok kívánni valót hagy fenn, de örvendetes, hogy úrvacsorával csaknem mindenki kíván élni. Tehát a papnak kínálkozik alkalma, hogy híveit meghódítsa a templomnak. Kellemesen hat, hogy egyik papunk az erdőn dolgozó nagyszámú híveihez havonként egyszer kimegy és ott istentiszteletet tart. Régóta tanácsolom, hogy ahol közelben van erdő vagy szabad fás-rét, a pap híveivel együtt vonuljon ki és a szabad ég alatt dicsőítse az ég urát, dalban, imában és a szentírás fölemelő igéivel. A téli időszakban üdvösnek látszik a vasárnap esti áhitatos és oktató összejövetel. A templomot saját lámpájokkal világítják. Szívesen gyűlnek össze. A konfirmáláshoz nemcsak a pap, hanem a szülők is ragaszkodnak, de az előkészítést még csak egy két pap kezdette meg karácsony előtt, vagy az év elején. Rá kell eszmélni, hogy a mai viszonyok között mit jelent a hitben megerősítés, az elemi iskola hiányainak utánpótlása és a fogadalom bevétele! Rá kell nevelni a keblitanács tagjait, hogy a papot lelkesen támogassák hitvédő munkájában. A templomlátogatókat és távolmaradókat legtöbb papunk csak általánosságban jegyzi, holott a pontos statisztikának igen nagy értéke van. Odorheiköri híveink és papjaink nagy lelkipróbának vannak alávetve. Dicséret és elismerés a hűséggel és bátran kitartóknak! Megemlékezem egy feltűnő esetről. Cornesti egvházközsé-
