Varga Béla (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1933. december hó 3. - 5. napjain Cluj-Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1933)

I. ülés

-27 a felekezetek tisztviselőinek fizetést, a lelkészeknek pedig csak fízetéskiegészítést köteles adni és semmi indoka, nem volt annak, hogy a központi tisztviselők, akik az 1932. évi állami költségvetésbe még kisebb összegekkel voltak felvéve, mint a lelkészek, a rendkívüli államsegélyből ne részesüljenek. Minderről az E. Főtanácsnak is részletes jelentést kívántunk tenni, mert ez a kérdés a lelkészkörök, sőt egyes egyházkörök ismételt felterjesztéseire adott, alkalmat, amelyekre a részle­tes felvilágosításokat megadtuk s a felvett rendkívüli állam­segély felosztására vonatkozó kimutatások betekintését az érdekelteknek felajánlottuk. Az 1933. évi egyházi államsegélyünk felemelésére vonat­kozó állandó és kitartó fáradozásainkat, amelyben különösen dr. Abrudbányai Ede f. ii. gondnok, s rajta kívül dr. Gál Miklós f. ü. gondnok, kamarai képviselő afiai odaadó közre­működésének sokat köszönhetünk, — részben siker koronázta. Az egyházak államsegélyeit, miként az állami tisztviselők fizetéseit is, újabb áldozati adókkal csökkentették, s a vallás- és közokt. ii. minisztérium költségvetését a múlt évihez ké­pest egy fél miliárd lei-jel leszállították ugyan, de a mi egy­házunk folyó évi államsegélye múlt évihez képest mégis 1,355.000 lei brutto emelkedést mutat. Rendes államsegélyünk­nek a kormány saját kezdeményezésére és megkérdezésünk nélküli felosztása szerint a teol. tanárok és központi tiszt­viselők államsegélyét egyenlőkké tették más egyházak hasonló alkalmazottai államsegélyeivel; lelkész afiai államsegélyei is emeltettek kisebb mértékben, úgy, hogy most megközelítik a református lelkészek államsegélyeit, de sajnos még mindig messze elmaradnak a többi keresztény egyházak lelkészeinek államsegélyétől. Ezért lelkészeink részére az 1933. évre rend­kívüli államsegélyt sürgettünk több alkalommal a miniszter­­elnöknél és szakminiszternél, felhatalmaztuk a Lelkészkört is arra, hogy az egyházi főhatóság összehasonlító kimutatá­sával és pártoló felterjesztésével ellátott külön memorandu­mot nyújtsanak be a kormánynál dr. Abrudbányai Ede f. ü. gondnok afia közbenjárásával, s ezután is minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy ezt a méltányos és jogos rend­kívüli segélyt kieszközöljük és hogy az 1934 április 1-től kezdődő új költségvetési évre lekészeink részére több rendes államsegély biztosíttassák, megfelelően a számtalan memo­randumainkban és kérésünkben hangoztatott azon elvi állás­pontunknak, hogy minden államsegélyes egyházi alkalmazott, s így a lelkészek is, ugyanolyan összegű államsegélyt kapjon, mint más egyházak (értve a többségieket is) hasonló képe* sítésű és hasonló alkalmazású személyzete és hogy az állam­segély felosztásánál ne csak a lélekszámot, hanem a vallás­ügyi törvény 31. cikke szerint az egyház vagyoni helyzetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom