Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)
Jegyzőkönyv
Most pedig hallgassa meg a Főtanács évi jelentésemet. Felszentelésem megtörténte után első ténykedésem volt főpásztori körlevelem kibocsátása. Ezeket mondottam: „Mindenki helyes önbirálattal és teljesen őszinte odaadással végezze az állásával együtt járó teendőket.“ „Szeretném, ha valóra válna az unitárius összetartásról, az unitáriusoknak egymás iránti ragaszkodásáról régen táplált közvélemény.“ „A jő példaadás sohasem téveszti el hatását.“ „Éljen mindenki tiszta, fedhetetlen, erkölcsös életet.“ „Szervezzük meg ifjúságunkat, éreztessük meg, hogy ők már is fontos tényezők a gyülekezetben.“ „Tartsunk össze az arányos és igazságos teherviselésben.“ Az elmúlt teljes egyházi évben nem kiméltem elveim és terveim megvalósulásáért semmi fáradságot. Levelezésem nagy kiterjedésű volt espereseinkkel, lelkészeinkkel és más híveinkkel is. Ezenkívül látogatásokat is gyakran végeztem. ' Püspöki látogatásaim. Nevezzük egyháztársadalmi érintkezésnek, belmissziónak, vagy püspöki vizitációnak, annyi bizonyos, hogy füveink szívesen veszik, ha a lelkész érdeklődik sorsuk iránt, részt vesz családi örömeikben, bánataikban, gazdasági, vagyoni gondjaikban. Ami a lelkipásztornak napról-napra adva van, a főpásztornak csak ritkán kínálkozik. A most lezáruló egyházi évben, püspöki vizsgálatot csak Torockón tartottam, mert a tavaszi időt lefoglalta külföldi utam, a nyarat és az őszt is keresztülhúzta a folyó évben szokatlanul elkésett mezei munka. Kénytelen voltam engedni háromszékköri vezető afiai indokolt kérésének és az ottani püspöki vizsgálatot elhalasztottam a jövő tavaszra. Remélem, hogy akkor olyan tervet valósíthatok meg, amelynek kultuszunk és történelmünk némely vonatkozásában, üdvös eredménye lesz. Nekem nagy örömöm telik egyházközségeink látogatásában, mert jótékony hatását tapasztalom. Hála Istennek, híveinknek ünnepnapjok, mikor a püspök köztük megjelenik. Ezt ki is fejezik. Első utam a bányavidékre, az oly gyászos emlékezetűvé lett Lupényba vezetett. November hónapnak három napját töltöttem Lupényban és Vulkánban. Lupényi híveink csodát miveitek. Szokatlanul magas adóterhet vállaltak magokra, hogy imaházat és papilakot építhessenek. Igyekeztek hasonlókká lenni a méltán magasztalt petrozsényiekhez. A városjellegű község előkelő helyén, aránylag tágas, szép tel27
