Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)
Jegyzőkönyv
d) az egyházközségi, egyházköri és egyházi fegyelmi bíróságok Ítéletei és megszüntető végzései ellen egyházi jogtanácsos jogszabálysértés esetén felebbezéssel, illetve felfolyamodással élhet, melynek beadási ideje a határozatnak vele történt közlésétől számítandó 15, illetve felfolyamodásnál 8 nap. Ezért a nevezett fegyelmi bíróságok tartoznak Ítéleteiket és megszüntető végzéseiket az egyházi jogtanácsossal is közölni. VI. FEJEZET. Eljárás a felebbezési bíróságok előtt. 102. §. Az egyházköri bíróság az egyházközségi fegyelmi bíróságoktól felterjesztett felebbviteli ügyekben: a) tanácsülésben, vagy b) nyilvános szóbeli tárgyaláson határoz. Az elnök határozza meg, hogy mely ügyek tiizendők ki szóbeli tárgyalásra. Ha azonban akár a közvádló, akár a panaszlott az ügy szó beli tárgyalását kérik, az Ítélettel befejezett ügyekben a szóbeli tárgyalás nem mellőzhető. 103. §. Az egyházi- és főtanácsi fegyelmi bíróságok, mint felebbezési bíróságok: a) tanácsülésen, vagy b) nyilvános szóbeli tárgyaláson határoznak. 104. §. Szóbeli tárgyalás tartását a panaszlott, vagy a közvádló kérhetik. A fegyelmi biróság a szóbeli tárgyalás tartása kérdésében kérelem alapján, vagy hivatalból a panaszlott érdekeinek szemelőtt tartásával határoz. A szóbeli tárgyalás tartása iránti kérelem a panaszlott által a felebbezés bejelentésekor vagy a felebbezés indokainak kifej tésekor terjesztendő elő. A közvádló ily irányban akkor terjeszti elő az indítványt, amikor az elnök az iratokat indítvány céljából kiadja. A szóbeli tárgyalás nyilvános, azonban a felebbezési biró ság a felek kérelmére, de közérdekből e nélkül is, valamint ha a közerkölcsiség vagy a családi élet belső viszonyai igénylik, végzéssel kimondhatja a nyilvánosság kizárását, mely esetben a tárgyalást zárt ülésben kell megtartani, a határozat azonban mindig nyilvánosan hirdetendő ki. 105. §. Az egyházi, vagy a főtanácsi fegyelmi biróság, ha a tényállást kellően felderítve nem találja, bizonyítás kiegészítését rendeli el s ennek foganatosításával az egyházköri fegyelmi bíróságnak az ügyben el nem járt valamelyik tagját bízza meg. Szükséghez képest saját tagjait is megbízhatja. 10G. §. Egyebekben az eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. lé 1 r, :Ir.j.- !:•;..........é. «r-A. 111