Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
49 A középiskolai reform úgy tartalmilag, mint szervezetileg új alapokra helyezi a középiskolai oktatást. Az eddigi nyolc osztály helyett hét osztályú lesz a középiskola, három alsófokú és négy felső osztállyal, mint külön tagozatokkal. Külön is fenn lehet tartani bármelyik tagozatot s az alsó fokozaton fiúk és leányok együtt taníthatók. A VII. osztály elvégzése képesít katonai önkéntességre. A bakkalaureátus megmarad, de azután az egyetemet megelőzően egy előkészítő tanfolyam szerveztetik. A tornára és sportra az eddiginél több súlyt fektetnek, de a tanulók szellemi megterhelése is nagyobb, mert pld. a felsőbb osztályokban az anyanyelven kívül öt nyelvet kell tanulni, köztük a visszaállított görög nyelvet is. A végrehajtási útasítás még nem jelent meg, csak bizonyos átmeneti intézkedések (982). A folyó tanévben az új tantervét csak az I. és Il ik osztályban léptették életbe, a, többi osztályra átmeneti tantervet írtak elő, de ezek a tantervek is olyan későn jelentek meg, hogy az iskolai év csak október 8-án nyílhatott meg. Az új tantervnek megfelelő tankönyveket sem lehetett máról-holnapra elkészíteni. Bár még nem alakult ki teljesen a helyzet és csak a végrehajtási útasítás megjelenése s az új törvény gyakorlatban kipróbálása után lehet végleges képet alkotni, annyit már is megállapíthatunk, hogy az új törvény az eddiginél is súlyosabb helyzetet teremtett. Átmeneti intézkedés volt az, hogy a VII. gimnáziumot végzett növendékek szeptemberben a VIII. osztályból külömbözeti vizsgát tehettek. Hogy ezt nekik megkönnyítsük, a többi magyar egyházakkal együtt közreműködtünk abban, hogy részükre nyári tanfolyam rendeztessék (1305, 1039). A középiskolai reformmal kapcsolatban a középiskolai vallás tanterv megállapítására a minisztériumban szakértekezlet volt, melyre egyházunk is meghivatott. A zsinat előkészületeivel lévén éppen akkor elfoglalva, képviseletünkre felkértük a református egyház kiküldötteit. Sajnos azonban a minisztérium az értekezlet határnapjáról sem minket, sem a református egyházat nem értesítette előzetesen s ezért a magyar kisebbségek részéről ott csak a róm. katb. egyház kiküldöttei lehettek jelen. Különben is minden tekintetben a gör. keleti egyház volt túlsúlyban s az értekezlet véleménye is ezt mutatja. Még előbb a miniszter úrhoz, bár az értekezleten képviseltetésünkről nem mondhattunk le, bejelentettük azt az elvi álláspontunkat, hogy a vallás tanterv megállapítása az egyház belső ügye és miniszteri döntés tárgya nem lehet (790). Ugyanezt az elvi álláspontot mondtuk ki akkor is, amikor saját középiskolai vallástantervünket a miniszterhez kénytelenek voltunk beterjeszteni. Ezt a miniszter változatlanul elfogadta s így jelenleg iskoláinkban ez van érvényben s esze
