Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
35 tovább tart, ámbár azóta is megkíséreltem minden lehető módot arra, hogy a kobátfalvi hívek békiiljenek ki a tanítóval, a szentmihályiak ne panaszkodjanak a lelkész ellen, de legfőbbképpen, hogy a két belső ember mentse meg az egyházközséget a feldrdástól. Minthogy a személyes meggyőzés nem vezetett eredményre, az ügy birói úton halad tovább. Sietek eloszlatni ezeket a komor gondolatokat az építő munka és az áldozókészség örvendetes megnyilatkozásával. Május 6-án a buzaházi lelkes kis gyülekezet csinos imaházát fölszenteltem. Megható eredménye ez a hithűségnek! Ezzel kapcsolatban meglátogattam dr. Péterffy Áron köri f. ii. gondnok afia társaságában Nyárádszentmárton—Csikfalva-i füveinket. A zsúfolt templomban prédikáltam és azután közgyűlést tartottam. Főcélom a hivek meglátogatásán kivid az volt, hogy ifjú lelkész Máthé Zsigmond afiának segítségére legyek s megértessem híveivel, hogy a gondjára bízott öt gyülekezet munkáját egy ember nem sokáig győzi segitség nélkül, tehát gondoskodjanak segédlelkészről. Megnyugvásomra szolgált lelkész aa szép jelentése, hogy hivei megértették a helyzetet s készek minden olyan építő munkára, amelyet szeretett lelkészük kívánni fog. Püspökké választásom után nehány nap múlva felszenteltem Bethlenszentmiklóson az új harangot. Ezek a hivek közelebbről újították meg templomukat s most fogják újra építni iskolájukat. Sajnosán nélkülöztem Gvidó esperes afiát, akit betegsége gátolt meg a megjelenésben. Szathmáry Gyula felügyelő gondnok és több lelkész afia jelenlétével emelte az ünnepély fényét. Pjabb kedves alkalom kínálkozott a következő hónapban (jul. 29.) Petrozsényben. Itt híveink rendkívüli áldozattal szép templomot emeltek papjokkal együtt, — majdnem saját kezükkel. Nem volt ezen a bányatelepen sem férfi, sem nő, aki egy, vagy más módon ne vett volna részt ebben az Istennek tetsző szép munkában. Ennek méltánylásául szolgált, hogy a köri papság esperesével együtt szép számban megjelent. Az ünnepélyt követő napon püspöki vizsgálatot tartottam, melynek lefolyásáról a fölvett jegyzőkönyv nyújt tájékozást. A következő hónapban is kedvezett a szerencse, amennyiben fölszentelhettem Tordaturban a papilakot. Ez az igen csinos és díszes épület ékes bizonyság amellett, hogy ha a lelkipásztor és a hivek egymást megértik, az eredmény gyönyörűségére válik mindenkinek. Családommal' együtt megjelentem itt is, mint Petrozsényben s a templomi ünnepélyen beszédet tartottam, az új hajlékot fölavattam, a tágas mezőre tekintő tornácából igen nagy közönség, esperes és több tordai hívünk jelenlétében. Ha vágyamat követhettem volna, jelenthetném azt is,
