Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)

Jegyzőkönyv

19 hágómelléki református püspökség és a magyar és szász ág. ev. egyház, az ortodox és neolog izr. hitközség; a romániai piarista és ferencrendi szerzetesek, továbbá Kolozsvár­­megye, Kolozsvár városa, a hadsereg, a rendőrprefectura, siguranfa, a kisebbségi magyar nők központi titkársága és a kisebbségi újságírók szövetsége. Templomozás után az E. Főtanács tagjai a kollégium dísztermébe vonultak, hol a püs­pök megjelenése alkalmával, %1 órakor Dr. Ferenczy Géza fögondnok afia a gyűlést újra megnyitja. 13. Gyűlés megnyitása után Dr. Ferenczy Géza főgond­nok afia szólásra emelkedik és a már heiktatott püspökünket az E. Főtanács, valamint összes intézményeinek és testüle­téinek nevében a következő beszéddel üdvözli: Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ür! Amint a felolvasott kormányleíratból megállapítottuk, a királyi jogokat gyakorló Magas Régenstanács megértéssel fogadta Vallásközösségünk képviselőinek azt a tényét, — hogy tordai zsinatunkon Főtisztelendőségedet majdnem egy­hangú szavazattal püspökünkké választotta, — s az állam leg­főbb felügyeleti joga alapján választásunkat approbálta. Minthogy így az állami törvények előfeltételei is hekö­vetkeztek, Főtanácsunk megnyugvással tudomásúl vette, hogy Főtisztelendöséged az állami törvényekben előírt hűségeskűt letette. Ezeknek alapján Főtanácsunk is abba a kellemes hely­zetbe jutott, hogy Főtisztelendőségedtől az egyházi autonóm törvényeinkben előírt egyházi esküt is bevehette s Fötisztelen­­dőségedet püspöki méltóságába beiktathatta. Ennek folytán egyházi Főtanácsunk nevében Főtisztelen­­dőségedet mindazon jogokkal és kötelességekkel, melyeket egyházi törvényeink a püspöki méltóság részére előírnak, —*­­ezennel ünnepélyesen felruházom. Midőn ezt teszem, megragadom az alkalmat arra is, hogy Főtisztelendőségedet püspöki méltóságában egyházi főtaná­csunk nevében tisztelettel üdvözöljem. Egy hosszú életpályának gazdag tapasztalataival felsze­relve lép Főtisztelendöséged a püspöki méltóságba. Nagy előd mellett szerezte tapasztalatait, mint egyházi főjegyző is huzamos időn át résztvett egyetemes egyházunk kormányza­tában. Látta egyházi kormányzatunk virágzó korát s részt vett önkormányzati jogaink megvédése iránti verjtékes küz­delmeinkben is. Ismeri egyházszervezetünket, törvényeinket; egyházkormányzatunk mikéntjének részleteit is. Ismeri a testvér hitfelekezeteknek irányunkban való becsülését és is­meri s érzi azt a szeretedet, melyet a külvilágban, a nagyvi­lágban élő hittestvéreink irántunk, — eléggé meg nem hálál­­hatólag — tanúsítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom