Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)

Jegyzőkönyv

1-től lőA-os kamatot számít; 1927. jan. 1. előtti időre kamatot nem számít az egyházközségek tartozásai után.

A bizottság megbízásából dr. Foren ez József elnök és <lr. (iái Zsigmond b. tag megvizsgálták a nyugdíjalap pénztári kezelését és előterjesztésiikre meghatározta a bizottság, hogy a nyugdíjalap a „Közalapétól elkülönítve kezelendő és ÖOOO L-nél több készpénz nem tartható a pénztárban s felhivattak a magánosok lOA-os törlesztésre, a tűzkárbiztosítás utolsó nyugtájának beadására s utasíttatottt a pénztár a tőkekamatadó pontos kezelésére és elszámolására.

A fegyelmi törvénynek 48—1923. Főt. jegyzőkönyvi sz. alatt módosított 13. §. 3/a. pontja, 3-ik bekezdést* alapján a nyugdíj-alapból illetmény kiutalását kérő azon lelkészek kérését, akik fegyelmi ítélettel állásuk alól való fölmentésre, illetve várakozási állományba való helyezésre ítéltettek, nem teljesítette a bizottság.

A szabályzat 21. §-a alapján a nyugdíjjogosultság elérése előtt elhalt tag nejének, a férje által befizetett járulékok visszautalásának egy esetével kapcsolatban megállapította a bizottság, hogy a l.Vv -os egyszersmindenkorra szóló járulékot nem tekinti olyan járuléknak, mely visszaadandó volna, mert egyszersmindenkorra szóló jellegénél fogva befizetésekor a nyugdíjalap tulajdonává vált, tehát jövőben nem adja vissza; ezt a határozatot a Főhatóság 981 1927.

szám alatt tudomásul vette.

Az 192(1. évi számadás megvizsgálásával a bizottság (Isiin Salamon és Hidegh Mihály b. tagokat bízta meg s ezzel kapcsolatos előterjesztése alapján meghizatik a könyvvezetésre, számvitelre és zárszámadások készítésére vonatkozólag tapasztalataiknak megfelelő javaslatuk elkészítésével és beterjesztésével.

A bizottság a zárszámadás kapcsán úgy az 1927)., mint az 192(1. évet illetőleg meggyőződött arról, hogy nemcsak az egyházközségek nagy része nem teljesíti a nyugdíjalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét, holott úgy a perselypénzek, mint az egyházi épületekben tartott belépődíjas összejövetelek bevételéből járó 2.7' v -os befizetésének megkönnyebbítésére felkérte az espereseket azoknak az esperesi vizsgálatok alkalmával való beszedésére és beszállítására, valamint a hátralékoknak az egyházközségek költségvetéseibe való beillesztésére és kifizetésére, hanem sajnosán tapasztalta, hogy a „Közalap“ sem fizette be eddig a terhére előírt aA-os járulékokat és kamatait 17.000 Lei kivételével és azt is tapasztalta, hogy a tanítóság majdnem semmit sem törlesztett kirótt járulékaiból. Ez ügyben azonban újabban a Főhatóságtól kezdeményező lépés tétetett, amennyiben hajlandónak nyilatkozott a „Közalap“ a tanítók és szolgák hátralékainak és 10A-os kamatainak egyházi telek adománvo-