Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
démiai tanáraink részére a rendes- államsegélyeket megkaptuk. Azon egyházközségeknek államsegélyeit is utalta a minisztérium, melyeknél a lelkészi állás megiiresedése után új lelkész alkalmaztatott, sőt a Nagysolvmossal egyesített. Sárd egyházközség részére is sikerült ismételt eljárás és előterjesztés után lelkészi álamsegélyt kieszközölnünk. A theologiai akadémai tanáraink államsegélyének kiadását évközben a minisztérium felfüggesztette ugyan amiatt, hogy az akadémiának égy nehány hallgatója a helybeli magyar lakosságnak a Magyar Párt által rendezett összeírásában igen rövid ideg részt vett; de előterjesztésükre és az eset körülményeire adott felvilágosításaink után a minisztérium ez államsegélyt továbbra is utalta. Az államsegélyt illetően az előző állapothoz képest javulás az, hogy ezelőtt csak egy esperes részére kaptunk államsegélyt, most a folyó évtől kezdődőleg azonban a minisztérium kérésünkre engedélyezte azt négy esperesünk részére. Viszont azonban kedvezőtlen változás az, hogy a folyó évi állami költségvetésbe már nem vétetett be az e. főjegyző, egyházi jogtanácsos és építésszakértő (különben csekély összegű) tiszteletdíja, valamint a fordító díja sem; azonban fordítási munkákra, illetve külön fordító alkalmazására mind kevesebb szükségünk Van. Ilyen kisebb állások államsegélyének beszüntetése egyidejűleg más egyháznál is történt; azonban az az előzetes értesülésünk, hogy az 15. K. T. irodaigazgatói állás államsegélye is beszüntettetnék, amely ügyben (s általában ezen beszüntetések ügyében) személyesen is eljártunk, nem igazolódott be. Nem kaptuk meg az államsegélyt a Teológia Akadémia VI. tanszékére, amelynek ki eszközlésére újabban is tettünk lépéseket. Nyug. lelkészeink, lelkészi özvegyek és árvák segélyére az 1926. évre összesen 12.450 leüt utalt a minisztérium. A vallásügyi törvénytervezetnek újabb hiteles szövegét nem szerezhettük meg, mely iránt a minisztériumban közelebbről érdeklődtünk, sem azt nem tudhattuk meg pontosan, hogy a törvényhozási tárgyalása mikor lesz; azonban gondunk lesz arra, hogy amennyiben e törvénytervezet a Szenátushoz vagy Képviselőházhoz benyújtatnék, ott egyházunknak már az E. Főtanács által is leszögezett állásfoglalása és kívánságai kifejezésre jussanak, s miként Lepadatu miniszter ur még a múlt év elején, midőn a magyar egyházak képviselői előtte az akkor ismert tervezetre észrevételeiket előadták, több Tekintetben megnyugtató kijelentéseket tett, úgy a még el nem oszlatott komoly aggodalmainkat illetően is bízunk abban, hogy jogos kívánságaink nála a javaslat törvényhozási tárgyalásánál megértésre fognak találni. A minisztérium felhívására elrendeltük, hogy május 10-ike ünnepének jelentőségét a folyó évben egyházközsé-