Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1926. évi szeptember hó 19, 20, 21.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)

Jegyzőkönyv

62

hatatlan veszteségünk és mély fájdalmunk kifejezéséül a gyászeset alkalmával az egyház nevében külön gyászjelentést adtunk ki, a családhoz részvétiratot intéztünk, a ravatalra koszorút helyeztünk, emlékalapítványra gyűjtést indítottunk, s a temetésen, — melynek idején minden egyházközségünkben a harangok megszólaltak, — Képviselő Tanácsunk, intézményeink és az elhalt által különösen pártfogolt ifjúság méltóan való képviseletéről gondoskodtunk. A gyászszertartást végző Dr. Boros György egyházi főjegyző és Vári Albert vallástanár afia mellett az egyház nevében Dr. Ferenczy Géza főgondnok és egyházi intézményeink képviselői is méltatták az elhalt hervadhatatlan érdemeit.

Állandóan éljen szívünkben és követendő példaként hasson a jövő nemzedékre is dicső emléke 1

Óh, mert ha minden ember lelkét az övéhez hasonló tiszta szándék és zajtalan alkotni vágyás irányítaná, — akkor kevesebb hivalkodás és hatalmaskodás, de kevesebb szenvedés is lenne a földön ; s ha mi, unitáriusok, mind úgy szeretnék és szolgálnék egyházunkat, mint azt ő tette és hozzá hasonlóan áldoznánk ősi intézményeinkért, akkor minden bizonytalanságok és veszélyek között sem kellene aggódnunk egyházunk és iskolánk jövőjéért s hitünk és kultúránk megtartásáért 1

Ne szavakkal, hanem tettekkel, lélekből fakadó áldozatokkal és kitartó, csüggedetlen egyházias munkálkodással örökítsük meg emlékezetét!

Kérjük, méltóztassék az E. K. Tanács évi jelentését jóváhagyólag tudomásul venni.

Főtanácsi Bizottság, midőn az E. K. Tanács részletes és tartalmas jelentésének tudomásul vételét ajánlja, a maga részéről kiemeli s a Méltóságos Egyházi Főtanács részéről a jelentésnek az államhatalomhoz való viszonyunkat méltató I. részével kapcsolatban megállapítani kéri, hogv bár egyházunknak az államhoz való viszonyában a jelentéssel átfogott legutóbbi 10 hó alatt a korábban már-már elviselhetetlenül fojtó légkör feszültségének némi enyhülése is következett be, azért még mindig sűrűn találkozunk az államhatalom egyes közegeinél olyan felfogással, tényekkel és magatartással, amelyek nagyfokú elfogultságról tanúskodnak és különösen alkalmas a jelenlegi kormánytól helyzeténél, egyes tagjai egyéniségénél és a