Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1926. évi szeptember hó 19, 20, 21.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
38 I. Az állammal való viszonyunk. 1. Az állammal vonatkozásban álló, szükebb értelemben vett egyházi ügyek közül mint legfontosabbat a vallásügy rendezéséről szóló törvény ügyét említjük meg. Ezen törvénynek egyházunkkal még a múlt évben közölt legújabb tervezetére f. év január hónapban a minisztériumhoz benyújtott részletes memorandumunkban tettük meg füzetes észrevételeinket, s ezen kívül az akkori miniszter úrral a többi magyar keresztény egyházak vezetőségével együttesen személyesen is tárgyaltunk s a miniszter ur több tekintetben tett megnyugtató kijelentést a tervezet szövegének értelmezésére, sőt módosítására nézve. Később, midőn február és március hónapban a törvény-tervezetet a Szenátushoz tárgyalásra benyújtani készültek, minden intézkedést megtettünk arra, hogy á tervezet sérelmes részei ellen a Szenátusban egyházunk nevében is felszólalás történjék és előre kidolgozott módosító javalataink az egyes szakaszokhoz is benyujtassanak ; mindez azonban tárgytalanná vált, mert a közbejött kormányváltozás miatt a törvénytervezetnek a Szenátusban való tárgyalása elmaradt. A visszalépő kormány letárgyaltatott azonban távozása előtt egy másik törvényjavaslatot, melyben egyházunkra nézve egy jogvesztést megállapító rendelkezés van. A választói törvény ez, amely az alkotmánytörvény vonatkozó cikkével megegyezően a kisebbségi egyházak közül mindenik részére csak egy-egy egyházfőnek adja meg a szenátori jogot s ezt is csak azzal a feltétellel, hogy az illető egyházfő legalább 200,000 hívőt képviseljen. A törvényjavaslatnak már a képviselőház bizottságában történt tárgyalásakor, valamint a képviselőházban is Sándor József magyarpárti törvényhozó ur a legnagyobb buzgóságot fejtette ki annak érdekében, hogy egyházunknak a szenátusban való képviselete, mint szerzett jog megmaradjon. Ennek elérésén fáradozott a Magyar Pártnak a kormánnyal akkor tárgyaló bizottsága is, s emellett egyházunk részéről külön is tettünk lépéseket, kéréseket intéztünk Őfelségéhez, továbbá a miniszterelnökhöz és több miniszterhez, melyeket dr. Boros György e. főjegyző afia személyesen vitt le Bukarestbe és nyutott be a kabinetirodán és a minisztériumokban, s utóbbi helyeken tárgyalásokat folytatott. Mindez azonban sajnos, a kívánt eredményre nem vezetett, s csak az