Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1926. évi szeptember hó 19, 20, 21.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
29 fenséges élete a mai nagy ünnep jelentőségében és szerény papi testületünknek díszt is előkelőséget nyújt! A ragyogó fényben azt is érezzük, hogy nehéz idők, sötét felhők sűrű borulatai között élünk, járunk. Ezért szükségünk van arra a meleg szívre, szükségünk van az irányító kézre, szükségünk van annak a fényes észnek gazdag talentumára, hogy most inkább, mint valaha egygyek és erősebbek lehessünk a hitéletben, az egyházias munkálkodásban, a fajszeretetben, az ember értékelésében, a testvériség ápolásában ! . . . Méltóságod a tudás, az okszerű alkotások, annyi nagy dolgok között ezekben volt s ebekben lesz minden idők gyermekének főpapias példányképe; kicsiny egyházunkban, papi karunkban nagy eszmék, nagy eszmények örökös zászlóvivője. . . Hol megjelent, hol magasztos hivatásával, főpásztori beszédeivel szólt sokaságunknak: örök magaslatok, élő források lesznek azok a helyek. Nyomdokain prófétai iskoláink vannak a tudomány és műveltség metropolisaiban s bérckoszoruzta, virágszőnyeg és lombkoronával díszített egyszerű falvainkban egyaránt. Prófétai iskoláink maradnak: Árkos, Bölön, Vargyas, Székelykeresztur, Dicsőszentmárton, Torockó, Csókfalva, Déva, Torda, Kolozsvár s túl a szikla bérceken: Miskolc, Hódmezővásárhely és Budapest, hol mindannyiszor emberáradatnak szóltak a magyar lélek prófétai szavai, melyek az ész világosságát, az érzés, a szív mélységét, az akarat cselekvő erejét oly hatékonyan fokozták és fokozzák innen és túl a tengereken. Ezekért és sok minden egyebekért Méltóságod 50 éves püspöki jubileuma alkalmából Nagyasszonyunk, kedves gyermekeik, unokáik és dédunokáikkal, a tisztelők színes seregével örvendezve állunk mi a belső emberek is atyai színe előtt. Földön, gazdag földön járunk. Magasba tekintünk. . . Hódolunk! Imádkozunk. Imádkozó lélekkel mondjuk: fény dicsőséges nevére, áldás gazdag életére !! Hódolunk, hódolunk. Dr. Drummond afia a Britt és az Amerikai Unitáriusság nevében emelkedett szép beszédben üdvözölte a jubiláns főpásztort. Az ünepelt megilletődve rebeg hálát Istennek és mond köszönetét az üdvözlőknek és a hívek seregének a következőkben :