Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

* 6ő

Üléseinken gyakran jelen volt dr. Ferencz József afia is, mint az E. K. T. által delegált tanácsadó tag.

Tisztelettel kérjük, hogy jelentésünket jóváhagyni, továbbá tudomásvétel és jóváhagyás végett a Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főtanácshoz fölterjeszteni méltóztassék.

A Jószágfelügyelőségnek Kolozsvárt, 1925. október hó 6-án tartott üléséből.

A főtanácsi bizottság a jószágfelügyelőség 247/925. szám alatti jelentését az 1924. évi főtanács 79. szám alatti határozatára utalással, úgy az 1923. mint az 1924. évre vonatkozó anyagát illetőleg, elfogadásra ajánlja a következő fentartással.

Miután a tavalyi Főtanács határozatában említett ad hoc bizottság többszöri tárgyalás után a ladamos-alamori birtokot illetőleg a függő, lényeges kérdésekben végleges eredményt elérni nem tudott, s ennek hiányában az idevonatkozó számadásokat összeállítani, felülbírálni nem lehet,

a jószágfelügyelőség jelentését a főtanácsi bizottság csupán a ladamos-alamori gazdaságra vonatkozó rész kivételével javasolhatja elfogadásra.

A ladamosi 4 belsőség és szőlő, az alamori 10 holdas gyümölcsös eladását illetőleg a főtanácsi bizottság, az E. K. tanács határozatával szemben, annak elvi kimondását javasolja a főtanácsnak, hogy alkalmas időben, megtelelő vételár elérése esetén, azokat az E. K. Tanács kellő körültekintéssel és a közjavak eladására vonatkozó szabályok szorgos betartása mellett eladhassa.

Miután a jószágfelügyelőség jelentéséből semmi nyomát nem látjuk annak, hogy az agrárreform során beadott revíziós kéréseink elintézése milyen utón halad s úgy azokra vonatkozó érdemi döntésre milyen kilátásaink lehetnek,

a főtanácsi bizottság utasítandónak tartja az E. K. tanácsot, hogy szorgalmazza a döntést s annak kedvező irányítására minden lehetőt tegyen meg.

Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy birtokaink nagy része kulturális, sőt sociális célt szolgált s azoknak elvonása az egyház ez irányú állami érdekű hivatását teszi lehetetlenné, a mi magára az államra is veszedelmet rejt magában;

s azonfelül pedig az úgyszólván ellenérték nélküli elvétel, a kisajátítás lényegét nélkülözi, ami pedig az általános jogelvekbe ütközik, s így közérdekű voltánál fogva szükséghez ké-5