Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

50

sági tagnak ideiglenesen dr. Kiss Elek teol. dekán afiát jelölte ki. Helyettesítést rendelt el E. K. Tanács Kovács Kálmán püspöki titkár afia szabadsága idejére és pedig titkár afia kérése szerint az ő költségére. Helyettesként Főtisztelendő Püspök ur Kovács Lajos brassói lelkész afiát hívta be az egyházközség beleegyezésével.

Leköszönt a nevelésügyi bizottsági előadói tisztségről ennek 10 évi viselése után Dr. Gál Kelemen igazgató afia, kinek el nem múló érdemeit a nevelésügyi bizottság méltóan emelte ki az E. K. Tanácshoz intézett előterjesztésben. E. K. Tanács a nevelésügyi bizottság előterjesztésében foglaltakat teljes egészükben magáévá tévén előadó afiának nagyfokú elismerését a maga részéről is azon óhajtással fejezte ki, hogy egyházi tanügyünk vezetésében és irányításában kiváló tudását és tapasztalatait egyházunk javára ezután is hasznosítani fogja.

Külön jelentésben számolunk be arról a nagy veszteségről, mely egyházunkat báró Petrichevich Horváth Kálmán mindnyájunk által a legmélyebb tisztelettel becsült és szeretett, nagyérdemű főgondnokunk lemondásával érte. Emlékezzünk meg kegyelettel E. K. Tanácsunknak egykori tagjai : Gál Jenő volt királyi Ítélőtáblái tanács elnök, kollégiumi felügyelő gondnok és Péterfi Dénes kolozsvári esperes lelkész, teológiai és főgimnáziumi tanár szomorú elhunytáról is. Már évek óta visszavonultak a közügyek és az egyház szolgálatából, de mindkettőben méltóan gyászoljuk egyházunk nagy embereit, régletüntnek tetsző békésebb időkben büszkeségeinket. Legyen csendes pihenésük 1

De Isten különös kegyelméből örömünnepben is lehetett részünk Főtisztelendő Püspök ur születésnapjának 90 éves évfordulója alkalmával. Hálát adva Istennek ezért a kegyelméért, hogy őt egyházunknak és magyar fajunknak ily patriarcha korban is teljes jó egészségben és szellemi erőben megtartotta, E. K. Tanácsunk, hogy az egész magyar társadalomnak Főpásztorunk iránt érzett köztisztelete méltó ünnepélyességgel nyilvánulhasson meg, — kolozsvári templomunkban istentisztelettel összekötött diszülést rendezett. Az ünnepély felejthetetlenül szép lefolyását nyomtatásban is megjelenő emlékkönyvünk örökíti meg, — mi nem ismételjük az egyházi szervezeteink szónokainak, a testvéregyházak képviselőinek és