Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
36 szeptember 17.-i kelettel 87801 —1924. sz. alatt ugyancsak elutasította a minisztérium — bár szintén nem a miniszter ur aláírásával — a tordai református leányközépiskola igazgatóságának azon kérését, hogy az unitárius és róm. kath. leánynövendékek az iskolába felvétessenek. A jogbizonytalanság s általában a közoktatásügyi kormány intézkedései jellemzésére minden további kommentár nélkül említjük fel ezeket a tényeket. Hasonlóan zavaros a másvallásu fiunövendékek ügye is. Szeptember elején nyújtottuk be személyesen a minisztériumhoz azt a kérelmet, hogy az unitárius fiunövendékeknek is engedjék meg, hogy ott, ahol saját felekezeti iskolájuk nincs, másfelekezetü magyar iskolába is beiratkozhassanak. Egy ugyanakkor külön benyújtott másik kérésünk pedig annak megengedésére irányult, hogy Kolozsvárt a lutheránus magyar anyanyelvű fiunövendékeket főgimnáziumunkba felvehessük. 'Mindezideig csak egy, a két kérésünket összezavaró választ kaptunk, melyben engedélyezve van, hogy : „a magyar unitárius tanulók a jelen iskolai évet lutheránus iskolában végezhessék“, ha az illető helyen nincs saját iskolájuk. Az ilyen zavaros és ellentétes kormányrendelkezésekből könnyű, képet alkotni arról, hogy mennyire ki vannak téve iskoláink a tanügyi hatóságok önkényeskedéseinek, amelyre még bátorítást ad az az egyenesen ellenségesnek nevezhető szellem, mely a kormány iskolapolitikájában általában a kisebbségekkel szemben léptennyomon megnyilvánul. Az állami iskolákban tanuló unitárius tanulóink hittan és egyházi ének tanítása tárgyában is merültek fel sérelmek. A nagyváradi állami román tannyelvű tanitónőképzőintézet igazgatónője nem engedte meg, hogy a hitoktatásra felkért egyházi tanácsos afia Székely Eliza tanulónak a hittant magyar nyelvén taníthassa. Ebben az ügyben számtalan írásbeli beadványt intéztünk az illetékes tanügyi hatóságokhoz és a minisztériumhoz s a vallásügyi miniszter ur interveniálása és Főt. püspök urnák a miniszter urnái tett személyes eljárása után is csak annyit érhettünk el írásban, hogy nevezettnek magyar nyelvű hittan oktatását a családban engedélyezte a minisztérium. Háromszékmegyében az egyházi éneknek kántoraink által való tanítását akadályozták az állami iskolában; ugyanez történt most Torockón is, mikre nézve panasszal éltünk és a szükséges utasításokat megadtuk. Nagyajtán pedig az állami elemi iskola igazga-