Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
25 egyházi egyleteinket a bejelentésre és a volt magyar kormányok felfogása is az volt, hogy alapszabályaik miniszteri felülbírálásra nem szorulnak, működésüket pedig a hatóságok sohasem akadályozták. Az uj törvénnyel szemben is azt az álláspontot foglaltuk el, hogy egyházi egyleteink tisztán egyházi célt szolgálnak, egyházunk kebelében szervezkedtek s ezért kizárólag egyházi főhatóságunk fel- / ügyelete alá tartoznak. A vallásügyi miniszterhez ilyen értelmű/ memorandumot nyújtottunk be, kérvén egyleteinknek kizárólagos! egyházi felügyelet és ellenőrzés alatt leendő meghagyását és kértük az igazságügyi minisztertől oly rendelkezés kieszközlését, hogy egyházi egyleteink ne tekintessenek olyan önálló szervezeteknek, amelyeknek jogi személyiségük elismertetését az állami hatóságoktól kellene kérniök, s mivel egyleteink az alapszabályok jóvátun gyásának hiánya címén több helyen folytonos gáncsoskodásnak és üldözésnek tárgyai, kértük a belügyminisztertől ismételten annak kieszközlését, hogy a közigazgatási hatóságok ezen szervezeteink működését ne korlátozzák. A vallásügyi minisztérium azon válasza következtében, hogy az illető egyletek jellegének megállapítása az illető törvényszékre tartozik, — jogaink megóvása érdekében a D. F. Egylet, Unit. Irodalmi Társaság és Unitárius Lelkészkor alapszabályait és a még szükséges adatokat a kolozsvári törvényszékhez beterjesztettük; azonban ez alkalommal is kértük annak kimondását, hogy egyházi egyleteink bejelentési kötelezettség és állami ellenőrzés alá nem tartoznak. Ha ezt a bíróság határozatilag megállapítja, akkor reméljük, hogy egyházi egyleteink a további zaklatásoktól megszabadulnak és az eddigi keretekben folytathatják működésűket egyházi főhatóságunk kizárólagos ellenőrzése alatt anélkül, hogy alapszabályaik államilag is jóváhagyatnának. A bíróság még nem hozott határozatot. Egyházi Képviselő Tanács nem kívánta ezen tagozatok teljes megszüntetését és az egyházi közigazgatási szervekbe való beolvasztását, mert az egyletek szintén egyházi célt szolgáló missziói munkálkodását sokkal sikeresebben teljesíthetőnek gondolja az egyletek jelenlegi kereteiben, az unitárius laikus társadalom bevonásával, melyet egyházunk hagyományos szelleme szerint a valláserkölcsi munkában részvételre jogosítottnak s egyben kötelezettnek kell tekintenünk.
