Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
106 hozzá mindenkor legkésőbb junius hó 1-ig beadassanak. Így elegendő idő marad a jelentés feldolgozására s nem fordulhat elő, hogy a későn érkezett jelentésekkel, idő nem állván rendelkezésre, megfelelően foglalkozni nem lehet. 2. Leánynevelésünk nagy fontosságát mindnyájan tudjuk, az égető szükségét fájó szívvel látjuk, ennek bővebb fejtegetésére itt szűk a terünk s annyit vagyunk bátrak javasolni, hogy a rendelkezésre álló anyagi és egyéb lehetőségek mérlegelésével tétessenek meg a lépések az iránt, hogy a kolozsvári Leányotthonnal kapcsolatosan polgári leányiskola létesittessék egy éves kereskedelmi tanfolyammal összekötve. 3. Ha a főgimnáziumaink beiratkozott tanulók statisztikáját megtekintjük, fájdalommal és aggódó szívvel látjuk azt a nagy számbeli csökkenést, ami a múlt esztendei számaránnyal szemben mutatkozik. Tudjuk azt a sok, nem tőlünk függő, külső körülményt, a mi ezt okozza, de mégis lelkünk megnyugtatására javasoljuk, hogy történjen gondoskodás az iránt, hogy unitárius ífjaink erélyes, lelkes központi propagandával is, minél nagyobb számban tereitessenek főgymnáziumainkba. Ez alkalommal örömmel állapítottuk meg tényként, hogy dr. Gál Kelemen igazgató afia eddig is lelkes tevékenységet fejtett ki ezirányban, úgy szintén a keresztúri körben a Dávid F. Egylet is. 4. Napról-napra égetőbb szükség a tanári és tanítói utánpótlásról való gondoskodás. Javasoljuk, utasittassék E. K. T., hogy ezen nagyfontosságu kérdéssel behatóan foglalkozva, terjesszen érdemleges javaslatot a jövő évi Főtanács elé. . 5. Javasoljuk, hogy tétessenek kezdőlépések az iránt, hogy a. többi magyar egyházakkal karöltve egy öntudatos magyar kulturprogramm dolgoztassák ki. A kérdés nagy és lelkesítő s csupán az előrehaladott idő az oka, hogy ezzel a mindnyájunk által átértett és átérzett nagy gondolattal csak ily röviden foglalkozhatunk. 6. Kívánatosnak látnók, ha Teológiai Akadémiánkon heti 1—2 órában előadatnék az Államszámviteltan, tekintettel arra, hogy az életnek fontos követelménye az, hogy lelkészeink a pénzkezelés minden ágazatában bizonyos tájékozottsággal bírjanak. 7. Tekintettel arra, hogy Főtanácsi bizottság újólag is meggyőződött tanácskozásai rendén arról, hogy pénzkezelési rendszerünk nehézkes, nem áttekinthető s a modern kívánalmaknak távolról sem felel meg, tisztelettel javasoljuk, kéressék fel E. K. Taná-