Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1923. nov. 4-5. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1923)

Jegyzőkönyv

59 Nevelésügyi bizottságba elnök: Régeni Áron; rendes tagok: Erdős Mihály, Biró István, Benedek Gábor, Bedő Imre. A háromszéki körben egyházköri jegyzői állásra Taar Géza afia. Végül jelenti E. K. Tanács, hogy a felsőfehéri egyházkor jegyzője, Ütő Béla afia állásáról lemondott. A megürült tisztségre a választást el­rendelte és egyben lelkész afiának egyházköri jegyzői tisztében kifejtett buzgó eljárásaiért elismerését fejezte ki. Főtanácsi bizottság elfogadásra ajánlja. Határozat: Főtanács az egyházköri választásokat tudo­másul veszi. 25- E. K. Tanács a Főtanácsi bizottság 1922. évi általános jelentésére 2199—1922. sz. alatt a következő előterjesztést teszi: E. K. Tanács a Főtanácsi bizottság 1922. évi általános jelentésében kifejezett irányelveket a maga részéről is követendőknek fogadván el, azoknak szem előtt tartásával igyekezett munkálkodni és az egyházi életet irányítani. Az egyes pontokat illetően 1. Az egyházi és iskolai autonómiát, “törvényben biztosított jogainkat az általános jelentésből is kitünőleg minden megengedett eszközzel és minden hatóságnál védelmezte. A kisajátítások okozta veszély elhárítása vagy bár csökkentése végett valamennyi jogorvoslatot fölhasználta és a Főtanácsi bizottságnak az alapítványokra vonatkozó érvét nemcsak az ítélő hatóságok előtt, hanem a kisebbségek védelmére hivatott nemzet­közi szervek megbízottjai által történt meghallgatásakor is kiemelte. 2. A vallásos nevelés előmozdítása végett a népiskolákra elrendelte a hittannak a lelkészek által való tanítását, elrendelte, hogy a tanítás imával és egyházi énekkel kezdődjék és végződjék ; másjellegü közép­iskolákban vallást tanító lelkészek javadalmazását rendezte, egyes helye­ken vallástanári állás szervezésére a minisztertől segélyt kért, 3 vallás­tankönyvet kiadott, a kolozsvári kollégiumban lakó más iskolás és egye­temi ifjak lelki gondozását beindította. A gyakorlati pályákra nevelés érdekében megkísérelte a tordai gim­názium polgári iskolává átalakítását s mivel ezt a minisztérium nem engedélyezte, a volt gimnáziumi helyiségekben inasotthon beállítására tett előkészítő lépést. A gimnáziumi tantervet illetően kénytelen az álla­mihoz alkalmazkodni. A leánynevelés ügye a koedukáció megtiltásával rosszabbra fordult, különösen, hogy a minisztertől a székelykereszturi unitárius polgári leányiskola felállítására sem lehetett a jóváhagyást kieszközölni. E. K. Tanács a kérdést felszínen tartja, hogy a körülmények válto­zásával a szükséges intézkedést megtehesse. 3. Az egyetemes egyházi adózás mint egyházunk egyik legfonto­

Next

/
Oldalképek
Tartalom