Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1923. nov. 4-5. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1923)

Jegyzőkönyv

10

román) nyelv tanítását írja elő, egyúttal elkobzása egyházunk, mint iskola fentartó azon jogának, mely szerint iskoláink tannyelvét maga határozza meg. Az elemi iskoláknál pedig idevonatkozó rendelkezések az 1879. XVIII. t.-c. 4. §., valamint az 1907. XXVII. t.-c. 19. és 20. §-ától eltérő és azok rendelkezéseinél súlyosabbak;

2. a más vallásu tanulók felvételének megtiltása intézeteinkben az 1883. XXX. t.-c. 10. §-át semmisiti meg, mely § szerint minden 9 évet betöltött, a népiskola IV. osztályát sikerrel végzett tanuló felvehető, sőt az 1848. XX. t.-c. 4. §-a is kifejezetten megengedi bármely felekezeti középiskola látogatását kölcsönösen ;

3. a magántanulók eltiltása ellentétben áll az 1883. XXX. t.-c. 15. §-val, mely szerint minden nyilvános intézet tarthat magánvizsgálatot, melyre a' kormány kiküldi képviselőjét;

4. a coedukatio eltiltásának törvényben alapja nincs. Az ezt megtiltó 175.000/4916. sz. magyar közoktatásügyi miniszteri* rendelet egyházunk tiltakozása folytán reánk nézve nem terjesztetett ki;

5. a tanároknak a vizsgára kötelezésénél a 1883. XXX. t.-c. 64. helyesen 63. §-ra hivatkozás törvényes alapot nélkülöz, mert hivátkozott § nem a már szolgálatban álló, régebben oklevelet szerzett, hanem áz oklevelet ezután megszerző tanárjelöltekre vonatkozik; az elemi iskolai tanítóknak pedig 1'879. XVII. t.-c. 3. §-a 4 évet engedélyezett az állam nyelvéből — csakis abból — leendő vizsgára;

6. az állami szabályzatnak — Regulamentulnak — kötelezővé tétele elkobzása az 1883. XXX. t.-c. 38. §-ban biztosított azon jognak, hogy a hitfelekezetek mind a tanulókra, mind a tanárokra vonatkozó rendtartási szabályokat maguk állapítják meg.

E. K. Tanács bejelenti, hogy a sérelmes rendeletik kiadása előtt tárgyalásokat folytatott a közoktatásügyi miniszter úrral és tanácsosaival a testvéregyházak kiküldötteivel együtt egyrészt Kolozsvárt, másrészt Bukarestben a sérelmes rendeletek kiadása után. pedig ismételten igyekezett meggyőzni a miniszter urat e rendeletek törvénytelen voltáról. Sajnos, a miniszter ur kijelentette, hogy az elvi kérdésekben nem hajlandó engedni, csupán az elemi iskolákban bizonyos pedagógiai könnyítésre kész.

E. K. Tanács ezekután a következő határozati javaslatot terjeszti elfogadásra E. Főtanács elé :

E. K. Tanács megütközéssel értesül a sérelmes rendeletek-ről, tudomásul veszi a megtett intézkedéseket, a következő határozati javaslattal terjeszti E. Főtanács elé:

Az Unitárius Egyház Főtanácsa megdöbbenéssel értesül a Közoktatásügyi Miniszter urnák az elemi és középfokú iskolákra vonatkozó 100.088. és 100.090/1923. sz. rendeletéiről, melyek némely intézkedése az évszázados történelmi fejlődés folyamán kialakult és a Consiliul Diri-