Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)
Jegyzőkönyv
63 megállapítását és annak biztosítását célzó kérését illetőleg határoz, vonatkozással a többi városi és hasonló helyzetben levő lelkészekre is. 50. Főtanács, tekintettel arra, hogy a Berde Mózsa-féle buni alapítványi birtok' tiszta jövedelmét a végrendelet értelmében szegény tanulók részére szolgáló cipó alapítványokra kell fordítani, kimondja, hogy az alapítványi birtoknak mindenkori tiszta jövedelmét 5 egyenlő részre osztja és további intézkedésig 3/b részt a kolozsvári kollégium, 2/b részt pedig a székelykereszturi főgimn. részére juttat, minthogy a kolozsvári kollégium kötelékében vannak Theol. Akadémia és a Leányotthon növendékei is s a tordai internátus megszűnvén, a' tordai-aranyosköri tanuló fjuság nagyrésze is ott tanul. 51. Főtanács a segesvári egyházközség fölebbezését a buni birtokból 20 hold haszonbérbeadása tárgyában, elutasítja. 52. Főtanács Bakó Lázár ujszékeli kántortanitó felebbezését elutasítja. 53. E. K. Tanács a duna-tiszamenti egyházkör jogi helyzetének ideiglenes rendezése tárgyában 1378—1921. sz. a következő előterjesztést teszi: A trianoni békeszerződés a magyar unitárius egyház több százados területi egységét is megváltoztatta annyiban, amennyiben az unitárius egyházközségek nagyobb része Románia szuverénitása alá került és csak egy egyházkör maradt Magyarország szuverénitása alatt. Az E. Főtanács azon jogának és törekvésének ad kifejezést, hogy a magyar unitárius egyház több százados autonómiáját a jövőben is megvédelmezi és ehez képest törhetetlenül ragaszkodik a magyar unitárius egyházközségek szervezeti egységéhez az egyházi törvényhozás, közigazgatás és bíráskodás tekintetében és reménye van arra, hogy ezen egységet az egyház és Románia közti jogviszony szabályozása tárgyában tartandó tárgyalások rendjén teljes mértékben biztosítani is fogja tudni. Erre annál is inkább reménye van a főtanácsnak, mert a múltban is volt példa épen Romániában, hogy ezen egyházak nemzetközi szervezeti egységet élveztek és miután hittani és dogmatikai kérdésekben a lelkiismereti szabadság elvénél fogva az államhatárok nem képeznek korlátokat, ennek jogi következménye kell hogy legyen, hogy a magyar egyházközségek több százados történelmi egységét az államhatalmak is el kell, hogy ismerjék. Ezen indokok alapján az E. Főtanács ez idő szerint még semmi szükségét sem iátja, hogy a magyarországi unitárius egyház több százados történelmi egységének gondolatát feladja és a magyarországi unitárius egyházközségeknek, bár ideiglenesen is, önálló szervezetet adjon, mert ez a törekvés rzt az egyetemes egyházi érdeket veszélyezte né, melynek célja a történelmi egység fenntartása, mely nélkül az unitárizmus jövője haladása és történelmi hivatása volna megbénítva. A lelkiismereti- és vallásszabadság elve, mint az emberi művelődés alapja ma már az emberiség közkincse, melynek nevében bizton számit-
