Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)
Jegyzőkönyv
5 Az Egyházi Főtanácsnak egyik fő és lényeges feladata számba venni és elbírálni az E. K. Tanácsnak a múlt éyi főtanács óta kifejtett munkásságát. E tekintetben az egyházi főtanács tájékozást fog nyerni a főbb mozzanatokról az E. K. Tanács évi jelentéséből, a főtanácsi bizottságnak pedig módjában lesz a jegyzőkönyvekből teljes ismeretet szerezni. Lehet, hogy nem mindennel és mindenben lesznek megelégedve, mert az E. K. Tanács is csak emberekből áll, egyedül az Isten tökéletes, de arról legyenek meggyőződve, hogy az E. K. Tanácsot minden munkásságában és intézkedésében a legjobb akarat, tisztán egyházunk érdekeinek szem előtt tartása vazette. Ezért ezt a bírálatban legyenek szívesek figyelembe venni, annyival inkább, mert mondhatom, 45 évi püspökségem alatt nehezebb viszonyok között, talán még a világháború folyamán sem éltünk mint e közelebbi 1—2 év alatt. Iskoláink fenntartása, újaknak állítása, tanáraink, tanítóink, lelkészeink, köztisztviselőink fizetése, az agrár törvénnyel szemben birtokaink megvédése, a kormányrendeletekkel szemben magatartásunk napról napra annyi gondot ad, hogy azokat közmegnyugvásra mind megoldani teljes lehetetlen. Nem azért mutattam ezekre rá, hogy az egyházi főtanácsot aggodalomba ejtsem. Ellenkezőleg szeretném ha ezekkel a kötelességünk teljesítése iránti buzgalmat, lelkiismeretességet fokoznám. Igyekezzünk mindnyájan, kiki azon a helyen ahová állítva van, kötelességeit egyházunk és iskoláink érdekében úgy teljesíteni, hogy azoknak jövőjét biztosítsuk. E célból tehetségünk szerint hozzunk meg minden áldozatot. A messzi távolban élő hitrokonainknak irántunk tanúsított nagybecsű és szeretetteljes érdeklődése szolgáljon szintén buzgóságunk és áldozatkészségünk fokozására, mert csak igy lesz abban nyereségünk. Enélkül nem is leszünk rá érdemesek. Legyen erős hitünk és bizalmunk az isteni gondviselésben, mely több százados egyházi életünkben többször nyilvánult kicsiny egyházunk iránt. Valahányszor félelem és aggodalom szállja meg lelkünket, jussanak eszünkbe az evangelsita biztató, bátorító szavai: Ne félj kicsiny sereg mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy adjon nektek országot“. Luk. 12. 32. A mi már jelen főtanácsi gyűlésünket illeti, a tárgysorozat elég bő tartalommal a tagok kezében van. Abból a fontosabbakat nem emelem ki, mert sokszor a legkisebb jelentőségű a legnagyobb fontosságú lehet. Hanem a tanácskozásokhoz kitartást, az ügyeknek komoly megfontolását ajánlom. A szólásszabadságot tartsuk tiszteletben, de ne éljünk vissza, vele. Óvakodjunk különösen a személyeskedéstől. Ezzel főpásztori szeretettel üdvözölve a megjelent tagokat, a jelen főtanácsi gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. És most kérjük Istennek segedelmét. Az E. Főtanács a megnyitót éljenzéssel fogadja. Pál Ferencz közügyigazgató buzgó imádsággal fohászkodik Isten segedelméért.