Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)

Jegyzőkönyv

26

kántortanitói lakást is elrekviráltatták, mely az egyházközség kizárólagos tulajdonát képezi az egyházközség mindenkori kántor-tanitójának természetbeni lakásául szolgál. A főszolgabírói rekvirálás ellen hasztalan folyamodtunk, az épület ma sincs feloldva és ^visszaadva.

4. Désfalván (Kisküküllő) a kisküküllői revizorátus 377—1920. sz. a. utasította Szinte Sándor ny. állami tanítót, aki egyházközségünk kántora és felekezeti iskolának tanítója, hogy a kine ezett román tanerőnek adja át a kántor tanítói lakást. A lakás az állami iskolával együtt egy közös telken a désfalvi 347. sz. tjkvben egyházközségünk tulajdonát képezi. A magyar államkincstára részére a haszonélvezeti jog 1936 szept. t. 1-ig terjedő időre megkötött szerződés szerint bekebeleztetett. Tekintettel az egyházközségnek a szerződésben kikötött és biztosított jogára, hogy az igazgatónak, illetve vezér-tanitónak unitárius vallásunak kell lennie, az egyházközség kántori lakása is volt. Az igazgatói állás 1919—20.isk. év kezdetétől fogva román tanerővel töltetett be, pedig felekezeti tanítónk is esküt iett. Lakásából kilakoltatták és egy román tanerőnek adatott át, aki énekvezéri teendőket az egyházközségben még sem végezhet. Minden felszólalásunk, szerződés és telekkönyvi kivonat bemutatás hiába való volt.

5. Datkí (Nagyküküllő) egyházközségünkben a kántor-tanitónak a revizor ur 1924—1920 sz. a. elrendelte az egyházközség tulajdonát képező iskola épületnek és a kántori lakásnak kiürétését, melyet erőszakkal keresztül vittek. Jogorvoslatban i|t sem részesültünk.

6. Az árkosi (Háromszékvármegye) felekezeti iskolánk igazgatóságát a megyei revizor ur 1872.—1920. sz. rendelkezésében felhívta, hogy mindazon növendékeket, akik az állami iskola igazgatójának állítása szerint előbb az állami iskolába iratkoztak be, a növendékeik sorából törüljék, pedig mint a szülők nyilatkozata mutatja, ők gyermekeiket az állami iskolába nem íratták be, oda járatni nem is akarják.

7. Udvarhelymegyében, melynek lakossága szinmagyar, az oklándi járás főszolgabirája 2387—1920. sz. a következő rendeletet adta ki a jegyzőknek: f. évi november 25-én f. sz. a. kelt rendeletemmel kapcsolatban prefektus ur 1814.—1920. sz. rendelete folytán felhívom jegyző urat, tegyen hozzám 3 nap alatt igazoló jelentést, hogy ki engedte át a községi épületeket a köre területén szervezett felekezeti iskola részére. Ha a községi tanács határozatával lett engedve, úgy azt terjessze be, egyben jelentésében terjeszkedjen ki arra is, hogy a községi épületek bérbeadásánál miért nem tartotta be az 1866. évi 17. t.-c 125. §. irt eljárást. Egyben felhívom intézkedjék aziránt, hogy felekezeti vagy a községi épületeket, valamint a fentebb hivatkozott rendeletemben említett állami iskolai épületet azonnal ürítse ki és annak megtörténtét hozzám legkésőbb december 1-ig jelentse be.

Ezen rendelkezés alapján, melyet az udvarhelymegyeí összes fő-